BUX 42,980.64
-1.26%
BUMIX 3,812.78
-0.04%
CETOP20 1,817.1
-2.13%
OTP 8,990
-2.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+2.80%
0.00%
+5.34%
ZWACK 17,400
+0.87%
0.00%
ANY 1,555
-0.32%
RABA 1,140
+1.33%
-1.44%
0.00%
-1.33%
0.00%
-0.66%
-2.81%
+0.26%
0.00%
+0.31%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,862
-1.85%
-2.05%
ALTEO 3,000
-0.66%
-3.33%
-0.56%
0.00%
+2.63%
-1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+0.76%
+0.41%
-3.25%
0.00%
+0.37%
NUTEX 11.25
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
+1.42%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Hamarabb teljesíthetjük a NATO-célt

Akár a 2024-es vállalás előtt egy évvel is elérheti Magyarország a kétszázalékos GDP-arányos ráfordítási értéket. Az idén minden rekordot megdöntenek a honvédség kiadásai.

Reális esély van arra, hogy a NATO-elvárásokban szereplő – eredetileg 2024-re tervezett – 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási arányt egy évvel korábban, már jövőre teljesítse Magyarország

– erről beszélt a VG-nek Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. Pontos számok az idei évre vonatkozóan nem állnak még rendelkezésre, ám a szakember szerint a költségvetés és a GDP várható mértéke alapján 2022-ben a védelmi kiadások aránya elérheti az 1,7-1,8 százalékot, miután a büdzsében minden korábbinál nagyobb összeget, 1000 milliárd forintot tervezett be a kormány. Ezzel pedig Magyarország a NATO átlagát is hozza az idén.

Fotó: Havran Zoltán

A magyar haderő fejlesztésének a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program jóvoltából már vannak látványos elemei, mint a húsz Airbus H145M helikopter beszerzése, amely tavaly év végén zárult, és további 16 darab H225M többcélú helikopteré, amely még folyamatban van. Ugyancsak zajlik a török gyártmányú Gidrán páncélozott járművek vásárlása, amelyből a végső létszám elérheti a 400-450 hadrendbe állított példányt is. A következő években még sorban érkeznek majd a PzH 2000 önjáró lövegek (24) és a Leopard 2A7 harckocsik (44), a 218 darab hadrendbe kerülő páncélozott harcjárműből 178-at pedig a Zalaegerszegen 60 milliárd forintból épülő Lynx-üzem fog legyártani. Egyébként Benkő Tibor honvédelmi miniszter a háború előtt is úgy számolt, hogy a haditechnikai eszközök következő nagyobb tétele 2023-ban és 2024-ben érkezik meg a Magyar Honvédséghez. Csiki Varga Tamás úgy látja, hogy a Zrínyi-program biztosítja a magyar haderő modernizációjához szükséges forrásokat, szerinte ennél nagyobb vállalásba nem érdemes fogni, a beszerzésre, a működtetésre és ezeknek a technológiáknak a rendszerbe állítására legalább három-öt évet kell hagyni a honvédségnek.

A NATO azzal is boldog lenne, ha teljesítenék a tagállamok a 2 százalékos kötelezettségüket

– mondta a szakember, utalva arra, hogy a tagországok többsége ennél kevesebbet költ védelmi kiadásokra, emiatt szerinte nem várható, hogy ez a szint a közeljövőben emelkedjen.

Emlékeztetett rá: a 2006-os rigai csúcson állapodtak meg az észak-atlanti szövetséghez tartozó tagországok abban, hogy GDP-jük legalább 2 százalékát fordítják erre a területre, ám a 2008–2009-es válság egyik legnagyobb áldozata a biztonságpolitika lett, a kormányok egymás után fogták vissza a kiadásokat. Magyarországon sem volt másképp, 2014-ben érte el a mélypontot a honvédelmi ráfordítások értéke, akkor hazánk bruttó hazai össztermékének mindössze 0,8 százalékát költötte védelmi feladatokra.

2014-ben az Ukrajna elleni orosz katonai fellépés és a Krím elcsatolása, valamint Kelet-Ukrajna destabilizálása aztán újabb fordulatot hozott, amelynek hatására a kelet-közép-európai térségben szinte egyszerre indult meg a haderő fejlesztése. A megváltozott körülményekre a leggyorsabban Románia reagált, gyakorlatilag két év alatt teljesítették a NATO-kötelezettségüket. A Világbank adatai szerint 2020-ban már a GDP 2,3 százalékát fordították védelmi célokra, amivel keleti szomszédunk valamennyi visegrádi országnál többet költött saját biztonságára.

A V4-ek között hazánk a két évvel ezelőtti 1,6 százalékos ráfordításával egyedül Csehországot előzte meg (1,35), Szlovákia a GDP 1,8 százalékát, míg Lengyelország 2,2 százalékát költötte a területre. Románia és Lengyelország kapcsán a szakember megjegyezte, hogy ezeknek az országoknak a felfegyverkezését az is nagyban támogatta az elmúlt években, hogy a védelmi kiadások legalább 2 százalékos szinten tartása alkotmányos kötelezettségnek számít.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek