Csupán hat ország, Görögország, Észtország, Lettország, Románia, Litvánia és Norvégia tudja teljesíteni a elvárását, azaz, hogy a tagországok védelmi kiadásai GDP-arányosan elérjék a két százalékot. Magyarország a 2014-es mélypont, a 0,6 százalék óta növekvő tendenciát követ, 2020-ban 1,1 százaléknál állt, és a tervek szerint két év múlva érheti el a célként kitűzött két százalékot. A legfrissebb hivatalos, 2020-as adatok alapján Németországgal és Horvátországgal szerepel közös polcon Magyarország, megelőzve Csehországot és Szlovéniát is.

Fotó: Kiss Annamarie / Hajdú-Bihari Napló

A védelmi kiadásokon belül nagy a jelentősége makrogazdasági szempontból, hogy azok milyen arányban oszlanak meg a katonák javadalmazása, illetve az eszközbeszerzések között. Utóbbi esetében fontos a hazai hadiipar fejlesztése is, hogy az elvárt haderőfejlesztés a hazai gazdaságot is támogassa, ne pedig az növekedésében csapódjon le. Ugyanakkor az eszközbeszerzésnek sok esetben diplomáciai szerepe is van, nem mindig a piaci szempontok alapján születnek a döntések

 – mutatott rá a VG érdeklődésére Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője. Hozzátette: a védelmi kiadások aránya az összesítetten belül 2020-ban 2,1 százalék volt, ami nagyságrendileg megfelelt a német vagy a cseh rátának, ám elmarad az európai uniós átlagtól.

Jól példázza a növekedést, hogy míg 2014-ben 191,9 milliárd forintot fordított a központi költségvetés a védelmi kiadásokra, addig 

a 2022-es első előirányzat már meghaladta az 1000 milliárdot, ami az összes kiadás közel 4 százaléka.

A Magyar Honvédség haderőfejlesztési programja, a Zrínyi 2026 keretében a kormány 3500 milliárd forintot fordít a haderő modernizálására – ennek természetesen nincs köze az orosz–ukrán háborúhoz, hiszen 2016-ban az akkori honvédelmi miniszter, Simicskó István jelentette be a fejlesztési terveket.

Jelenleg a központi költségvetés fejezeti indoklása alapján 24 148-an tartoznak a magyar honvédséghez, míg az Önkéntes Tartalékos Rendszer sikerének hála több mint 11 ezer önkéntes tartalékos katonája van az országnak,

szemben a 2010-es állapotokkal, amikor mindössze 17-en választották a haza szolgálatának ezt a formáját.