A belügyminiszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara( NAK) kezdeményezésére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére hétfői kezdettel. Így a mezőgazdasági termelőknek nem kell vízkészletjárulékot fizetniük, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználatra jogosultak – közölte a NAK.
40 százalék alatt a nedvességtartalom
Az ország egész területét érinti a talajok vízhiányos állapota. A talaj felső 20 centiméteres rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban 40 százalék alá csökkent a nedvességtartalom. A talajok a téli csapadék hiányában nem tudtak feltöltődni, a fokozódó csapadékhiány miatt pedig folyamatosan száradnak – írták.
A NAK szerint számottevő, országos csapadék továbbra sem várható, többnyire napos, száraz és meleg időre van kilátás, így fokozódik a vízhiány, ami komoly problémát jelent a fejlődésnek induló őszi vetéseknek.
Be kell jelenteni a rendkívüli vízhasználatot
A kamara tájékoztatása alapján rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, hektáronként legfeljebb 120 milliméternyi vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz – a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz – írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének – területileg illetékes vízügyi igazgatóság – hozzájárulását is csatolni kell.
Kétszáz milliárd jut a Homokhátságra
Számos társadalmi, gazdasági és környezeti haszonnal jár majd a Homokhátság 2030-ig történő vízügyi rehabilitációja - mondta Áder János köztársasági elnök a Kék Bolygó című podcastjában.
Az államfő Láng Istvánnal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) igazgatójával beszélgetett, aki elmondta,
a Homokhátság vízügyi rendszerének helyreállítása mintegy 200 milliárd forintból valósulhat meg a következő nyolc évben.
Áder János hangsúlyozta, ennek a jelentős összegnek több területen is jelentkezik a haszna. Példaként említette, hogy a vízügyi beruházásokkal növekedhet a terület népességmegtartó képessége, a különböző tavak létrejöttével élhetőbbé válik több település, valamint a természet újra birtokba veheti az újonnan kialakuló lápokat, szikes tavakat.
Emellett javulni fog a terület vízminősége, továbbá emelkedik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége - tette hozzá a köztársasági elnök.
Már az ENSZ félsivataggá nyilvánította
Láng István elmondta, a Homokhátság vízgazdálkodását a Dunából és Tiszából, valamint a szennyvizek tisztításából és a belvizes területekről kinyert vizekből kívánják megoldani, ügyelve a terület vízmegtartó képességének javítására és a takarékosság előtérbe helyezésére.
Az OVF vezetője kifejtette, bár Magyarországnak sok vize van, potenciálisan keveset tud hasznosítani. Utóbbi különösen igaz a Homokhátságra, amely kizárólag csak a csapadékra hagyatkozhat.
Láng István elmondta,
a terület talajvízszintjének süllyedése az 1960-as évek óta tart, tudósok szerint ennek 60-80 százaléka a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, míg 15-20 százalék a homok megkötésére ültetett erdőknek, további 20 százalék pedig az emberi vízkivételnek tudható be.
Áder János emlékeztetett, az ENSZ félsivatagos területté nyilvánította a Homokhátságot, ami egyértelműen a klímaváltozásra, azon belül is az egyre szélsőségesebb időjárásra, a csapadékeloszlás időbeni és térbeli egyenetlenségére vezethető vissza. Kiemelte,
a talaj vízszintje az utóbbi időben átlagosan 3-5 métert, de valahol még többet csökkent.
Az államfő azon reményének adott hangot, hogy a kormány vízügyi beavatkozásának köszönhetően már 4-5 év alatt látványos eredményekkel szembesülhetnek az ott élők.
