A magyar-német hadiipari együttműködés már korábban kezdődött, ami jó esélyt ad arra, hogy tartós legyen – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Zalaegerszegen.
A kormányfő a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján tartott beszédében kiemelte: a magyarok pontosan tudják, hogy az a legjobb háború, amelyet sikerül elkerülni. „Bismarcktól tanultuk még a 19. század végén, hogy minél erősebbek vagyunk, annál kisebb az esély a háborúra. És a vaskancellárnak igaza volt: minél erősebbek vagyunk, annál kisebb az esély, hogy belekeveredünk egy háborúba”.
A biztonság a legfontosabb ágazat
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy tehát „amikor hadsereget építünk”, akkor „persze készülünk a legrosszabbra, de valójában utat nyitunk a kedvező jövő számára is”. Felidézte, hogy már korábban azt mondta, hogy a biztonság lesz ebben az évtizedben a legfontosabb ágazat. A legfontosabb feladat pedig ebben az évtizedben, hogy egy Magyarországot megvédeni képes, a magyar érdekeknek érvényt szerezni tudó, Magyarországon, de ha kell, azon kívül is bármikor bevethető haderő álljon rendelkezésre.
Kijelentette, hogy Magyarországnak szüksége van arra a minden korábbit meghaladó technológiai színvonalra, amelyet részben a szomszédságban a ZalaZONE, itt pedig ez a fegyvergyár szimbolizál.
Kitért arra is, hogy a német–magyar kapcsolatok „összevissza” állnak, de abban reménykedünk, hogy most kisimulnak. „A politikai viszonyok bonyolultak, a gazdasági kapcsolatok azonban kiválóak, és most úgy látszik, hogy a politikai támogatás is meglesz a minél erőteljesebb gazdasági együttműködés mögé” – értékelt. Ez fontos Magyarországnak, nemcsak azért, mert Németország erős, hanem azért is, mert a magyarok tudnak együttműködni a németekkel.
A fegyverkezés az új realitás
A miniszterelnök szerint a most átadott gyár lett a magyar hadsereg új mércéje, mert „olyan jó katonák kellenek, mint amilyen jók az eszközeink”. Ez nagy feladat a következő tíz évben a mindenkori magyar kormány és Magyarország számára. Arról is beszélt, hogy „először az ember vásárol, aztán rájön arra, hogy jobb lenne, ha inkább gyártana”, és „most ebben a fázisban vagyunk”. De itt nem szeretnének megállni, az lenne a jó, ha a fejlesztés, a tesztelés, a legjobb mérnökök és szakmunkások kiképzése is közösen valósulna meg „a német barátainkkal”.
Úgy folytatta: az elmúlt hónapokban Európa jövője szempontjából az egyik legfontosabb döntést hozta meg a német kormány az ukrán-orosz háború hatására. Ez nem lehetett könnyű döntés, hiszen ez Németország újra felfegyverzéséről szól, de miután kitört a háború, és „világos, hogy Európa békéjét és biztonságát a németek nélkül nem lehet garantálni”, megtörtént a nagy változás, és a német hadiipar az egyik legfontosabb iparággá vált. „Ez az új realitás, ami óriási lehetőséget kínál a számunkra. Azonban a magyar-német együttműködés akkor kezdődött, amikor ez az iparág még inkább egy megtűrt iparág volt, és ez jó esélyt ad arra, hogy az együttműködés tartós legyen”.
A miniszterelnök köszönetet mondott mindenkinek, akinek a munkája lehetővé tette, hogy megvalósult a gyár. „Jövő héten vasárnap meg nehogy otthon maradjanak!” – zárta szavait.
A német kormány is akarja a zalai üzemet
Armin Papperger, a Rheinmetall elnöke felidézte, hogy három és fél évvel ezelőtt tárgyaltak először a magyar kormánnyal, és „nagyon világos struktúrák körvonalazódtak”. Az Orbán Viktorral folytatott megbeszéléseken leszögezték, hogy meg kell védeni népeinket, országainkat, és ehhez védelmi képességre van szükség és nemzeti szuverenitásra. Az együttműködés első célja egy beruházási program megvalósítása volt, ennek eredménye a Rheinmetall zalaegerszegi gyára, ahol „három hónap leforgása alatt megnyitjuk a világ legmodernebb katonai páncélos járművét készítő gyártósorát”. Elsőként Lynx gyalogsági harcjárművek készülnek Zalaegerszegen.
A német cég elnöke úgy fogalmazott, hogy a világ megváltozott az elmúlt három hétben, és arról a német kormánnyal is tárgyaltak, hogy „erre a beruházásra szükség van”. Hozzátette, hogy más magyarországi programjaik között szerepel lőszergyár építése is, amivel szintén haladnak, „mert sokkal több lőszerre, robbanószerre van szükség”. A zalaegerszegi harcjárműgyár műszaki átadásán jelen volt mások mellett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, valamint Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka.
Ugrásra kész a hiúz
Még 2020 augusztusában jelentették be, hogy a magyar állam Lynx (magyarul hiúz) gyalogsági harcjárművek gyártására alapít vegyesvállalatot a német Rheinmetall. Már akkor is elhangzott, hogy mindez a honvédség NATO-vállalásainak teljesítése érdekében történik, amelyeknek egyik eleme, hogy Magyarország helyreállítja szárazföldi haderejének nehézfegyverzetét.
A megállapodással a magyar kormány a hadiipar fejlesztésének legjelentősebb, több mint kétmilliárd euró értékű programját indította el. Ennek része a gyártóüzem létrehozása a Lynx-ek gyártására Magyarországon. Az üzem a tevékenységével ahhoz is hozzájárul, hogy az ország GDP-jének legalább 2 százalékát védelmi célokra fordítsa.
Az átszámítva mintegy 60 milliárd forintból épülő gyár alapkövét a bejelentéshez képest napra pontosan két hónappal később, 2020 decemberében honvédségi helikopterrel tették le. A beruházás – amely a beszállítókkal együtt közel félezer képzett szakembernek ad majd munkát – körülbelül három hektáron valósul meg, közvetlenül a ZalaZone Járműipari tesztpálya szomszédságában, amely bekerülése 45 milliárd forint.
Valami készül Zalában
A ZalaZone Ipari Park Zrt. és a Rheinmetall Landsysteme GmbH közös vegyesvállalata, a Rheinmetall Hungary Zrt. Európa egyik legkomplexebb off-road tesztkörnyezetét is kialakítja. A beruházások nyomán Zalaegerszeget és térségét egyfajta innovációs bölcsőként tartják számon. Sőt, szakmai kommentárok szerint a járműipar Szilícium-völgye épül a zalai megyeszékhelyen, ahol nemcsak a polgári közlekedésnek szánt járművek tesztelésére van lehetőség, de a védelmi ipar és a drónkutatás számára is megteremtik ennek a feltételeit.
A Lynx-harcjárműgyár mindenesetre a magyar védelmi ipar újjáépítésének zászlóshajója. Palkovics László innovációs és technológia miniszter szerint 2030-ra a Magyar Honvédség a régió meghatározó haderejévé válhat.
A kategóriájában legkorszerűbbnek számító Lynx harcjárművekből 218 darab kerül majd a Magyar Honvédséghez, ebből 172-t gyártanak majd a 2023-ra teljes egészében elkészülő zalai üzemben, amely kutatás-fejlesztéssel és teszteléssel is foglalkozik. A páncélozott jármű akár tíz katona szállítására is alkalmas, géppuskát és irányított rakétákat tud kilőni. Az 1140 lóerős motorja 70 kilométeres sebesség elérésére képes, egyetlen tank üzemanyaggal 500 kilométert tud megtenni.
Magyar technológia előzi az amerikait
A Rheinmetall európai védelmi ipari óriáscég. Armin Papperger, a Rheinmetall AG igazgatótanácsának elnöke korábban arról beszélt, hogy olyan gyár épül Zalaegerszegen, amilyen még nincs Európában, ugyanis olyan technológiákat is alkalmaznak, amelyek a mesterséges intelligenciát is felhasználják. Ezekkel a digitális berendezésekkel a katonákat is védeni tudják. Kilátásba helyezte, hogy a következő 10-15 évben a Zalaegerszegen alkalmazott technológia pedig az amerikai technikát is tartósan megelőzi majd.
A Rheinmetall több mint 600 millió eurós befektetést tervez Magyarországon. Ennek egyik eredménye lehet, hogy a fegyverzet- és lőszergyártást illetően Magyarországot Európában is vezetővé válhat.
A kormány többször is deklarálta, hogy elkötelezett a honvédség fejlesztésében, mert „erős nemzeti hadsereg nélkül nincs nemzeti megbecsülés, önbecsülés és érdekérvényesítés”. Azt is világossá tette, hogy a honvédelmet nemzeti ügynek tekinti, amelynek alappillére a honvédség felkészültsége és eszközei, valamint az erős NATO-szövetség. Benkő Tibor honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy a példaértékűnek tartja a magyarországi haderőfejlesztési folyamatokat.
Stratégiai partnerség
A Rheinmetall AG-val való magyar kormányzati együttműködés mélységét jól mutatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly tavasszal a Karmelita kolostorban fogadta Armin Pappergert. A tárgyaláson az újgenerációs Lynx gyalogsági harcjárművek magyarországi gyártásáról, a hadiipari kutatás-fejlesztésről valamint Magyarország védelmi és gazdasági megerősítéséről is szó esett, de a düsseldorfi székhelyű vállalat első számú vezetője a stratégiai partnerségi viszony bővítéséről is tárgyalt Magyarországon.
A látogatás során a felek együttműködési megállapodásokat írtak alá kis hatótávolságú légvédelmi fegyverrendszerek, valamint toronylőfegyverek, továbbá speciális közepes kaliberű gránátok közös fejlesztéséről és gyártásáról. A felek megvitatták a közös tulajdonú Rheinmetall Hungary vegyesvállalat regionális stratégiáját, és azt is, miként lehetne partnerként más országokat is bevonni az Európában egyedülálló kezdeményezésbe.
Jó kilátások
A hazai védelmiipar a jövőkép szerint a következő évtized elejére magas önellátási szinten biztosítja a Magyar Honvédség feladatainak teljesítéséhez szükséges eszközöket és szolgáltatásokat. Ezen felül versenyképes termékeivel sikeresen jelenik majd meg a külföldi piacokon. Ennek már konkrét nyoma is van: a szlovák kormány nemzetközi pályázat keretében lánctalpas és gumikerekes gyalogsági harcjárműveket kíván beszerezni, Magyarország pedig a lánctalpas típusra ajánlatot tett és egy nemzetközi konzorciummal pályázik. Ez az első komolyabb tender, amelyben a reneszánszát élő hazai hadiipar részt vesz, a szlovák beszerzés értéke nagyjából kétmilliárd euró. Az terén az ütemterv szerint 2025-2026-ra 1-2 milliárd eurós kivitel érhető el, ami az évtized végére 3-4 milliárd euróra emelkedhet. A szlovák hatóságok a nyáron bírálhatják el a beérkező ajánlatokat.
