Fontos határidő közeleg a héten, idén is április 30-ig kell benyújtani a konvergenciaprogramot Brüsszelnek, amelyből képet kaphatunk arról, milyen feltételek mellett kezdheti meg a május közepén megalakuló kabinet a következő kormányzati ciklust. Egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben a Pénzügyminisztérium szakemberei, ha fel akarják vázolni a következő évek makropályáját, ugyanis hatalmas a bizonytalanság a világgazdaságban.
A háború február végi kitörése óta megszaporodtak a növekedést veszélyeztető kockázatok, az ellátási láncok szakadozása, az energiaárak elszállása mellett az Oroszország elleni szankciók fokozatos kiterjesztése is hozzájárult, hogy az európai és benne a magyar gazdaság kilátásai számottevően romlottak az elmúlt időszakban.
Abban szinte egyetértés van a szakértők és a jegybank között, hogy az az idén a 8-9 százalékot is meghaladja hazánkban, a növekedési előrejelzésekben ugyanakkor már óriási a szórás, a 2 százalékos GDP-bővüléstől egészen 5 százalékig terjednek a prognózisok.
A Magyar Nemzeti Bank márciusi inflációs jelentésében is csak nagyjából tudta belőni: 2,5-től 4,5 százalékig.
Ezek alapján pedig szinte lehetetlen megjósolni, mire lesz képes idén a magyar gazdaság, pláne úgy, hogy az első negyedévben még nyoma sem volt bármilyen lassulásnak. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a VG-nek arról beszélt, nemhogy lassult volna, még gyorsulhatott is a növekedés az év első három hónapjában a tavalyi utolsó negyedév óta, az akkori 7,1 után az év elején 8-8,5 százalékkal emelkedhet a bruttó hazai termék éves bázison. Tehát ahhoz, hogy a legpesszimistább jóslatoknak megfelelően 2–3 százalék közötti bővülés legyen, hatalmasat kellene fékeznie a magyar gazdaságnak a következő negyedévekben.
Hogy lesz-e ilyen, nagy kérdés, mindenesetre Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a VG-nek azt mondta, valamekkora lassulás biztosan lesz, ő azzal számol, hogy az utolsó negyedévében jöhet a Ami pedig a kormányt illeti, nem lennénk meglepve, ha az idén is meglehetősen konzervatívan tervezne, régóta megfigyelhető, hogy általában alulbecsüli a növekedés ütemét, amivel tulajdonképpen felkészíti a büdzsét a legrosszabb helyzetekre.
Márpedig a költségvetéshez szinte biztos, hogy hozzá kell nyúlni a gazdaság lassulása miatt,
eredetileg 5,9 százalékos GDP-bővülés mellett tervezte a kormány, tehát a bevételek terén valószínűleg lesz elmaradás, ami a jóléti kiadások és a rezsicsökkentés fenntartását egyaránt megnehezíti.
A legrosszabb esetben lehetősége lenne elengedni a hiányt, ahogy 2020-ban vagy 2021-ben tette, ám információink szerint elkötelezett a 4,9 százalékos deficit tartása mellett, ezért sokkal valószínűbb, hogy a 2011–12-es euróválság idején már alkalmazott különadók kivetésén keresztül pótolja a kieső bevételeket.
Mindent egybevetve egyelőre nem látható kapkodás a kabinet részéről, Orbán Viktor már a választás után megtartott nemzetközi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy nem lesz gyors kormányalakítás. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, a körülmények alakulástól is nagyban függ, hogy milyen szerkezeti és személyi változásokra lesz szükség.
