Tavaly 230 milliárd forintos forgalmat jeleztek a hazai édességgyártók. A hazai cukorka-, csokoládé-, keksz- és ostyagyártók közé 25 tagvállalat tartozik

– válaszolta a VG kérdésre Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. Hozzátette: a szövetséghez tartozó tagvállalatok a hazai édesipari szektor 85-90 százalékát fedik le.

Fotó: Matey István / Hajdú-Bihari Napló

A szövetség ötmilliárd forintos húsvéti forgalomra számít, az éves forgalom nagyobbik része decemberben mikuláskor és karácsonykor realizálódik, akkor közel 7 milliárdot költünk édességekre, válaszolta lapunk kérdésére Sánta Sándor. Kiemelte: nyusziból 900 tonnát veszünk, Mikulásból pedig 600 tonnát.

Elhangzott a sajtóeseményen, hogy 2020-ban 800 tonnára esett vissza a korábbi 1000-ről a lakosság édességfogyasztásának mennyisége, 

2022-ben a szövetség becslései szerint 900 tonna édességet vehetnek le a vevők a polcokról.

A pandémiás hatások már nem érezhetők, de az ehhez kapcsolódó további kihívások erőteljesen megjelentek az elmúlt években az édességszektorban. A szövetség elnöke a szállítási problémákat emelte ki, valamint a nyersanyagok és a csomagolóanyagok hiányát, valamint az inflációt és az energiaárak emelkedését említette a problémák között.

Tízből hatan az édeset tartják kedvenc ízüknek. A nők és a fiatalok inkább édesszájúak, a városlakók pedig kevésbé kedvelik az édes ízt – ismertette Antal Emese dietetikus, szociológus egy idén január végén és február elején készült reprezentatív felmérés adatait. 

Magyarországon a lakosság évente 10-11 kilogramm édességet eszik, csak csokoládéból évente 3,5 kilót fogyasztunk.  

A magyarok 33 százaléka naponta eszik édességet, nyáron a jégkrém a kelendőbb, télen pedig a csokoládé. Csak a fogyasztók negyede tudatos vásárló – hangzott el a Magyar Édességgyártók Szövetségének a sajtótájékoztatóján. Az édességimádók fele a minőség alapján választ, 14 százalékuknak pedig az ár a döntő.