Az energiaár-robbanás, az élet minden területét érintő folyamatos drágulások és a munkabérköltségek jelentős növekedése ellenére a tavalyi áron adja a fürdőbelépőket a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., (BGYH) amely önkormányzati tulajdonú vállalatként a kormány határozata értelmében június végéig nem emelhet árat. Ez az idén már 750 millió forint kiesést okoz – tájékoztatta a VG-t Szűts Ildikó, a vállalat vezérigazgatója.
A jegyárstop után a történelmi fürdőkben várhatóan 20, a hazai vendégkörre épülő többi egységben, köztük a nyáron nyitva tartó strandokon 8,7 százalékkal drágulhatnak a jegyek. A belföldi vendégek a nemrég megújított bérletrendszerrel és az egyre népszerűbb Zsigmondy Klubkártyával mintegy 60 százalékos kedvezménnyel tudnak fürdőbe járni.
Az áremelés ugyanakkor elkerülhetetlen, hiszen a budapesti fürdővállalat villamosenergia-költsége egyetlen év alatt 235, a gázköltsége 273 százalékkal nőtt, míg a munkaerő megtartása érdekében 16,7 százalékos átlagos béremelést, a hiányszakmákban pedig 20 százalékos fizetésemelést kellett végrehajtani. A magyar turizmusban 40 százalékos a munkaerőhiány, a cégek egyre többet költenek meglévő dolgozóik megtartására, hiszen újakat nem találnak – jellemezte a helyzetet a BGYH vezérigazgatója.
Az első negyedévben a tervezett 2,025 milliárd forint bevételnél mintegy 700 millióval több, összesen 2,724 milliárd folyt be, zömében a gyorsan visszatérő külföldi vendégkör révén. A budapesti fürdők vendégeinek száma már elérte a 2019-es bázisidőszak 92 és a bevétele 98,1 százalékát.
A várakozáson felüli forgalmat jelzi, hogy a várt 521,5 ezer vendég helyett az első negyedévben 836 ezren váltottak jegyet.
A legnagyobb vonzerejű budapesti fürdők – a Széchenyi, a Gellért és a Rudas – külföldi látogatói közül a franciák vannak a dobogó legfelső fokán, míg az Egyesült Királyság a járványügyi nyitása után stabilan ezüstérmes lett, mögöttük az olaszok, a spanyolok, az amerikaiak és a németek következnek – számolt be a vezérigazgató.
Nemrég eldőlt, hogy a Gellért fürdő nem zár be május végén, mert a vele társasházként működő és számos ponton összekapcsolt szálloda felújítása csúszik, ezért a fürdő is augusztus végéig üzemelhet. Felújításának költségét még ezután mérik fel, de elkészült már az értékleltár, amely műemléki szempontból határozza meg a rekonstrukció részleteit. A Rác fürdő műszaki állapotának felmérése elkezdődött, hamarosan kiderül, mit kell ott elvégezni és mennyiért a 2023-as nyitáshoz. A szomszédos hotel hasznosításának mikéntje még nem dőlt el, erről a BGYH tulajdonosa, a főváros dönt. A társaság a felszámolási eljárásban egyedüli licitálóként tavaly 5,088 milliárd forintért vásárolta vissza a fürdőt.
A háború miatt kevesebben érkeztek
Már a múlt év vége is jól alakult a budapesti történelmi fürdőkben, amelyeknek az adventi forgalma megközelítette a 2019-es évit, az angol vendégek kivételével akkor már nagyrészt visszatért külföldieknek és az egyre több belföldi vendégnek köszönhetően. A rendkívül biztatóan alakult év vége és év eleje után kissé elcsendesedtek a fürdők a január végétől holtszezonnak számító egy-másfél hónapban.
Ez már éppen véget ért volna, amikor kitört az orosz–ukrán háború, amelynek hatását a vidéki fürdővárosok és a budapesti fürdők is megérezték, hiszen korábban ebben az időszakban a vendégkör 10-12 százalékát az orosz és az ukrán vendégek alkották. Az első negyedévben 64 százalékkal kevesebb orosz és 42 százalékkal kevesebb ukrán állampolgár vett jegyet a történelmi fürdőkbe. Akik itt vannak, többségükben itt éltek, dolgoztak korábban is, a többiek viszont beláthatatlan ideig hiányozni fognak.
