Jön a hétszázalékos alapkamat

Az emelkedése miatt az MNB folytatja a kamatemelést; az idén hét százalék körül tetőzhet az alapkamat. Emiatt azonban az államadósság finanszírozása is egyre többe kerül – hangsúlyozta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. 

A korábban várt 4,5 százalék helyett 2022-ben 2,5-es lehet a üteme – hangsúlyozta a Világgazdaság podcastjában Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint a 2023-as teljesítmény – a számos rizikófaktor miatt – még gyengébb lehet. A közgazdász hozzátette: prognózisuk szerint 10 százalék körül alakulhat az éves inflációt, amely a nyáron tetőzhet. 

De még jövőre is magas lehet a fogyasztói árak emelkedése: hatszázalékos pénzromlást vetít előre az összefoglaló. 

Török Zoltán megjegyezte, hogy a lakossági inflációs teher enyhítése érdekében a kormány számos intézkedést hozott, nem tudni azonban, hogy ezek közül melyek maradnak érvényben. A szakértő kitért arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint márciusban már közel négy százalékponttal fogták vissza ezek az intézkedések az áremelkedés mértékét.

A vezető elemző aláhúzta, hogy az infláció emelkedése miatt az MNB folytatja a kamatemelést. Az idén hét százalék körül tetőzhet az alapkamat. 

Emiatt azonban az államadósság finanszírozása is egyre többe kerül; a finanszírozási költségek növekedése legalább a 0,5 százalékával növeli az államháztartási hiányt. Ugyanakkor a magasabb infláció többletbevételt is jelent a központi költségvetésnek. Kiemelte azt is, hogy számos bevételi tételt konzervatívan tervezett a kormány, elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében várható, hogy a tényleges beérkező források jóval meghaladják majd a tervezettet. Költségvetési kiigazításra azonban még így is szükség lehet.  

Ami pedig a fentebb említett rizikófaktorokat illeti: az egy évvel ezelőttihez képest az energiahordozók ára 2,5-3-szorosára emelkedett, már tavaly is egyre többet kellett fizetni az energiaimportért, és ez a helyzet az idén csak romlik. 

Magyarország külkereskedelmi egyenlegének többlete pedig várhatóan elolvad, és nagy valószínűséggel hiánnyal zárja az évet a külkereskedelem. Ez negatív hatással lesz a folyó fizetési mérlegre is – tette hozzá végezetül a Raiffeisen Bank vezető elemzője.