Egyelőre semmi jele a növekedés lassulásának, az első kéthavi adatok szerint a tavalyi utolsó negyedévhez képest érdemben gyorsulhatott a magyar gazdaság kibocsátása – mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Bár márciusról még nincsenek statisztikai adatok, és az év vége is nagyon messze van, a szakember szerint 2022 elején még nyoma sem volt a kilátások bárminemű romlásának: februárban az építőipari termelés 42,3, a kiskereskedelmi forgalom 9,8, az ipari kibocsátás pedig 4,5 százalékkal emelkedett, de a turizmus és a vendéglátás számai is kifejezetten biztatók. Emlékeztetett rá, hogy a tavalyi utolsó három hónap is „bivalyerős” volt, a akkor 7,1 százalékkal bővült, és ehhez a dinamikus időszakhoz képest gyorsult a termelési volumen az ágazatok többségében. Mindezek alapján pedig úgy számolt, hogy
az első negyedévben a 8-8,5 százalékot is elérhette a növekedési ütem.
„Ha ilyen erős az első negyedév, akkor szinte kizárható, hogy 5 százalék alá essen idén a növekedés” – emelte ki Suppan Gergely, hozzátéve, hogy azért, mert egy-két cég leáll vagy egy-egy műszak kiesik a termelésből, még nem beszélhetünk lassulásról. Gyakorlatilag ömlik a külföldi működő tőke a gazdaságba, a nagyobb piaci szereplők egymás után jelentik be legújabb beruházásaikat, ahogy a fogyasztás is lendületesen növekszik az első két hónapban kifizetett 1200 milliárdos jövedelmi transzfernek köszönhetően.
Ami egyedüliként aggodalomra ad okot a szakember szerint, az a külső környezet romlása, például Németország recesszióba süllyedését sem zárja ki, ami rontja a magyar ipari termelés kilátásait.
De még ezzel együtt is úgy látja, hogy a 6 százalékos növekedési ütem egy nagyon alacsony ipari termelési volumen mellett is összejöhet. Bár a konjunktúraindexek is megindultak lefelé az elmúlt időszakban, a VG által megszólaltatott nagyobb érdekvédelmi szervezetek sem látják kifejezetten borúsan az idei évet.
Nem mindenki osztja azonban a Takarékbank elemzőjének optimizmusát. A Magyar Nemzeti Bank és a kormány előrejelzése is elmarad ettől, a jegybank 2,5 és 4,5 százalék közötti bővülést jósolt márciusi inflációs jelentésében, és Varga Mihály pénzügyminiszter is jócskán lerontotta a tavaly év végén prognosztizált 5,9-es ütemet: március végén a Figyelőnek adott interjújában 3–4 százalék közé tette az idei növekedés mértékét.
Az elemzők közül Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a legpesszimistább, az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai miatt 2022-re mindössze 2,5 százalékos GDP-bővülést valószínűsít. A VG-nek elmondta, hogy több problémát is lát egyszerre, amelyek kockázatokat hordoznak az idei növekedésre, előrevetítve a lassulást. Az egyik ilyen a cserearányok romlása, az energiahordozók ára ugyanis meredeken emelkedik, miközben a feldolgozott termékeké jóval kisebb mértékben növekszik, ez a nettó exportot is visszahúzza. Másrészről szerinte van egy elbizonytalanodás a beruházási döntésekben, a fogyasztói bizalom visszaesése a külső piacokon lévő keresletet, ezáltal a magyar esélyeit is csökkenti. Harmadikként a költségvetés egyensúlyának romlását említette:
úgy látja, szükséges lesz kiigazítást végrehajtania a kormánynak, ami a növekedési kilátásokra egyértelműen negatív hatással lehet.
Ám jelezte, hogy ha az energiaszállítások folyamatosak maradnak, akkor a 2,5 százaléknál magasabb növekedés is összejöhet. Arra a kérdésre, hogy mekkora az esélye egy gazdasági recessziónak azt mondta, ehhez egymás után két negyedévben is vissza kellene esnie GDP-nek, ami csak egy drasztikus fékezés esetén történhetne meg.
