Jelzésértékű, hogy az egészségügyért felelős újonnan kinevezett államtitkár, Takács Péter elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségének meghívását a MOK kongresszusán. A rendezvényen tartott előadásában megnyugtatónak nevezte, hogy az egészségügy a Belügyminisztériumhoz tartozik, és felidézte, hogy az elmúlt másfél év, amikor az orvosbérekkel kapcsolatos tárgyalások a Belügyminisztériumban zajlottak, bebizonyította, hogy Pintér Sándor olyan vezető, akinek van érdekérvényesítő képessége. Szerinte nem az határozza meg egy ágazat érdekérvényesítő képességét, ha külön minisztériuma van.
Bejelentette, hogy a nyár közepéig el szeretnék juttatni az ágazati kamaráknak az egészségügyi szektor finomhangolásához szükséges stratégiai anyagokat. Kiemelte: olyan anyag nem megy a kormány elé, amiben nincs egyetértés. Konkrétumok nélkül elmondta, hogy az ágazat fő csapásiránya marad, nem radikális irányvonalakat jelölnek ki, hanem a finomhangolás zajlik. Az ágazati együttműködésről elmondta, az ügyek 85 százaléka eldönthető Budapestről egy Excel-táblázatot nézegetve, az ügyek 15 százalékában azonban meg kell kérdezni a terepen dolgozókat, a centrumkórházak vezetőit, az ápolási igazgatókat és a kistelepülések háziorvosait is.
A MOK mindig is megfogalmazta észrevételeit, kritikáit az egészségügyet érintő döntésekkel kapcsolatban, de azt konstruktívan tette, és proaktívan vett részt a munkában
– reagált az egészségügyért felelős államtitkár szavaira Kincses Gyula, a kamara elnöke. Az egészségügyben zajló változást érezhetőnek nevezte, az orvosbéremelés miatt egyre többel szeretnének gyógyítani, és nőtt az orvosegyetemre jelentkezők száma is: míg 2019-ben 2800-an jelentkeztek a négy orvosegyetem valamelyikére, 2020-ban és 2021-ben több mint 3000-en. A MOK célja az orvosi hivatás presztízsének visszaszerzése és egy igazságos, hálapénzmentes egészségügy megteremtése.
Jenei Zoltán országos kórház főigazgató többször is utalt előadásában a szűkös humánerőforrás helyzetre a kongresszuson. Olyan ellátórendszerben kell gondolkodni, amelyben növelhető a hatékonyság, hiszen a lakosság gyors ellátást vár el, megfelelő minőségben. Minden eddiginél jobban össze kell hangolni a népegészségügyi programokat is. A hangsúlyt a betegségek megelőzésére, a szűrésekre kell helyezni, ami, ha ez eredményes lesz, a kedvező hatása már néhány éven belül látható lesz. Jenei Zoltán szerint az intézményekben az átalány- vagy teljesítményalapú finanszírozás vegyes konstrukciójára van szükség. Az a legfontosabb, hogy változzon a finanszírozás és számon lehessen kérni az egészségügyi intézményeken az adósságmentes működés. A hazai kórházak és a szakrendelők adóssága április végi adóssága elérte a húszmilliárd forintot, ami egy hónap alatt 3,9 milliárdos növekedést jelent – derül ki a Magyar Államkincstár adataiból.
