Brutális ára lenne az olajembargónak – a másfél éves moratórium sem megoldás (VG Podcast)

Olyan mértékben srófolná fel az esetleges olajembargó számtalan termék árát, hogy egyes energiaintenzív iparágak leállását sem lehetne kizárni. Ugyanakkor a Klímapolitikai Intézet saját honlapjára feltöltött összefoglalója szerint Oroszország egyáltalán nem járna rosszul a korlátozással, ugyanis nyersanyagát más fejlődő országok számára értékesítené, végeredményben tehát bevételei egyáltalán nem csökkennének. Hozzáteszik, Európában az orosz olajtól való függőséget a területi közelség, illetve a kőolaj fogadására alkalmas kikötő megléte, illetve – Magyarország esetében – azok hiánya határozza meg.

A magyarországi finomítói kapacitások az orosz ural típusú olajkeverék feldolgozására vannak beállítva, így egy másfajta nyersanyag használata azonnali 20-30 százalékos kapacitáscsökkenést okozna – mondta a VG Podcastnak az ING Bank vezető elemzője. 

Ugyan a Mol hosszú évek óta kísérletezik az orosz olaj kiváltásával, de ennek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi akadályai is vannak. Virovácz Péter szerint az sem elhanyagolható, hogy százmilliárdos nagyságrendű forrást emésztene fel a váltás. Jelen pillanatban pedig erről még egyáltalán nem beszélnek, de elképzelhető, hogy az EU-nak „be lehetne nyújtani a számlát”.

De az óriási költségáldozat sem lenne elég az orosz olaj kiváltásához – mutatott rá Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője. Szerinte ugyanis csak az orosz olaj kis része lenne pótolható, és az is jelentős költségnövekedések árán. Vagyis a szakértők szerint a világpiacon változatlanul előttünk áll az energiahordozók hozzáférhetőségének és szállításának problémája, és ezért nincs helye semmilyen ideológiai alapú döntésnek ebben az ügyben.

„Sok múlik a világpiaci árakon, de bizonyosan megakadályozná az üzemanyagárak befagyasztásának meghosszabbítását egy kikényszerített váltás. Ennek komoly növekedési áldozata is lenne, az jelentős megugrásán kívül” – foglalta össze a rövid távú következményeket az elemző.

Az utóbbi időben 30 dollár fölé nőtt a brent és az ural olajfajta jegyzésára közötti különbség. Virovácz Péter azt azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy – még az árstopok feloldása esetén is – azonnal ráterhelné a kormány ezt a különbséget a fogyasztókra.

Ha az orosz olajembargó megvalósul, akkor biztosan 10 százalék fölé kúszik az idei éves infláció, és újra kell gondolni az eddigi árindex-előrejelzéseket, amelyekben az év második felében már az infláció lassulásával számoltak az elemzők. A nagyfogyasztók ugyan már most sem a 480 forintos áron tankolnak, de a kisvállalkozások a befagyasztott árú üzemanyagot vásárolhatják. 

„Ha itt jelentős költségemelkedéssel találkoznak, azt biztosan továbbhárítják a fogyasztókra, ugyanis ilyen mértékű drágulást pusztán hatékonyságnöveléssel képtelenség ellensúlyozni, tehát a szolgáltatások ára megugrana” – hangsúlyozta Virovácz Péter.
Az árak mellett az ellátás biztonsága is megkérdőjeleződik az orosz elhagyása esetén.

Az ING vezető elemzője szerint igen nehéz lenne a már meglévő vezetékeket, infrastruktúrát kiváltani másfél év alatt. Így tehát maradhatnának a tankerhajók, amelyekből már eddig sem állt elég rendelkezésre, az árakról nem is beszélve.

Virovácz Péter nem lát esélyt arra, hogy Oroszország elzárná a gázszállításokat, ugyanis – emlékeztetett – Bulgária és Lengyelország esetében is csak a szerződés lejárta miatt zárta el a csapot. Ugyanakkor az olajimport esetleges korlátozására válaszolni fog a Kreml– tette hozzá.