Elemző a különadókról: Nem mondom, hogy nem fog fájni

„Nem mondom, hogy nem fog fájni, de ez piackonform bejelentés, ugyanis azt mutatja, hogy van egyfajta tehermegosztás a költségvetés bevételi és kiadási oldala között” – értékelt a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormányinfón bejelentette, hogy az idei 4,9 százalékos hiánycél tartása érdekében 2000 milliárd forintos kiigazítást hajt végre a költségvetésben, a különadók kivetéséből összesen 800 milliárdot vár a kormány. További százmilliárddal kalkulál még az idén azokból a finomhangolásokból, amelyeket a Pénzügyminisztérium jelent majd be a jelenleg is érvényes adók módosításával, például a cigaretta és az alkohol jövedéki adójának emelésére is lehet számítani.

A bankszektortól összesen 300 milliárd, a biztosítóktól 50 milliárd, az energiaipartól 300 milliárd forintot vonnak el, míg a kiskereskedelmi szektor 60 milliárdot, a telekommunikációs vállalatok 45 milliárdot, a légitársaságok 30 milliárdot, a gyógyszerforgalmazó szektor pedig 20 milliárdot fizet be az államkasszába 2022-ben és 2023-ban. A miniszter bejelentette azt is, hogy a kabinet ismét kiveti a reklámadót, amelyből 15 milliárd forintot várnak. Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy GDP-arányosan nagyjából akkora tételt vonnak el, mint amekkorát a 2010-es évek elején, amikor először kivetették a különadókat – ezúttal is a bruttó hazai termék 1,2-1,3 százalékát. Az elemző szerint ez azt is jelenti, hogy ennyivel javulhat a költségvetés egyensúlya.

Nem tudnak mindent áthárítani a fogyasztókra

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra a kérdésre, hogy áthárítják-e a fogyasztókra ezt a pluszterhet az érintett cégek, azt mondta, a korábbi tapasztalatok alapján arra lehet számítani, hogy megpróbálják majd, de szerinte teljes mértékben nem tudják. Természetesen minden cég célja a profit elérése, kérdés, hogy az adott körülmények között (hatósági árak, verseny) ezt milyen mértékben tudják véghez vinni. Fix összegű különadó esetében felmerül az a kérdés is, hogy ha a vállalatok tudnának drágábban értékesíteni és áthárítani a terhet a fogyasztók irányába, akkor eddig ezt miért nem tették meg. Vélhetően tehát most sem lesz teljes áthárítás, ahogy korábban sem volt – magyarázta az elemző.

Előbb-utóbb megnyugodnak a piacok

Virovácz Péter kijelentette, a negatív hatások már megtörténtek, szerinte szépen lassan a piac megemészti majd ezeket az intézkedéseket. „Az a jó hír, hogy a költségvetési helyzet konszolidálva lesz, ami hozhat valamilyen forintkiigazodást, de ehhez kell az is, hogy a jegybank folytassa a szigorítást” – hangsúlyozta az elemző, hozzátéve, a legjobb esetben a 380–385 forintos sávba mehet vissza az euró árfolyama. Ettől azonban pesszimistább Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki arra számít, hogy az euró-forint árfolyama könnyen átlépheti akár a 400-as szintet is, ott azonban a Magyar Nemzeti Bank közvetlenül beavatkozhat, interveniálhat a devizatartalékból. Amennyiben ez elmaradna, félő, hogy új piaci szereplők is belépnek néhány napra a forint ellen, ez esetben akár a 420–450-es tartomány elérése is elképzelhető. Regős Gábor úgy véli, hosszabb távon előfordulhat, hogy a befektetők, illetve hitelminősítők a lépést pozitívan ítélik meg, ha azt a kormányzat a hiánycél melletti elköteleződéseként értelmezik.

A Molt már egyébként is sújtja az állam

Az energiaszektoron belül elsősorban a Moltól lehet extraprofitot elvonni. Bár a Molnak most nagy profitja van a háború miatt, az állam már amúgy is jelentősen sújtja azzal, hogy elvon jövedelmet az üzemanyagárak befagyasztásával. Plester Tamás, az Erste Befektetési Zrt. EMEA olaj- és gázipari elemzője szerint az MVM-be viszont inkább tolni kellene pénzt még azt figyelembe véve is, hogy a csoport egyes leányvállalatai nyereségesek, hiszen összességében nettó extraveszteséget termel. Mivel a befagyasztott hatósági árak miatt az elemző becslése szerint az MVM-nek havonta 70-80 milliárd forint mínusza keletkezik, esetében inkább az a kérdés merül fel, hogy az államnak nem kell-e átvennie tőle a terheket tőkeemeléssel, esetleg akár magát a hosszú távú orosz gázimport-szerződést is.

A kereskedők még bizonytalanok

Egyelőre rejtély ki fizeti a gyógyszeripari különadót. „Még nem tudjuk, hogy ez mennyiben érinti a gyógyszer-nagykereskedelmi szektort ” – mondta a VG-nek Kaló Tamás, a PHOENIX Pharma Zrt. vezérigazgatója, a Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetségének alelnöke. A szektor az utóbbi években nem ért el extraprofitot, nyeresége a forgalom 1,5 százalékát éri el – tette hozzá az alelnök. A gyógyszer-nagykereskedőkkel nem egyeztetett a kormány, mondta Kaló Tamás, véleménye szerint inkább a gyógyszergyártókra vonatkozhat az új adó.

A többség támogatja az intézkedést

A magyarok 79 százaléka támogatja, hogy a kormányzat különadót vessen ki azokra a vállalatokra, amelyek extraprofitra tettek szert, hogy az így keletkező bevételek segítségével hosszú távon is fenntarthatóvá váljon a rezsicsökkentés – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. A felmérés rámutat, a megkérdezettek 84 százaléka elvárja, hogy azok a vállalatok, amelyek háborús helyzetben extraprofitot realizálnak, segítsék a magyar embereket és járuljanak hozzá Magyarország védelmi költségeihez. A megkérdezettek leginkább a háborút, és általában a háborús helyzetet (89 százalék), az orosz–ukrán konfliktus miatt kialakult energiaválságot (90 százalék), az Oroszország elleni amerikai és uniós szankciókat, szankciós terveket (79 százalék), valamint a spekulatívan, az árakat egyoldalúan emelő nagyvállalatokat, kereskedőket (77 százalék) tartják felelősnek az inflációért.