A háború földrajzilag közel van, ezért meg kell erősíteni a honvédséget, az miatt igazságtalan extraprofithoz jutó cégektől többlet-tehervállalás várható el
– fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. A miniszter hozzátette, az intézkedések garanciát adnak, hogy teljesüljön a 4,9 százalékos hiánycél. A Költségvetési Tanácsnak pontosan 10 napja van hátra, hogy áttekintse a költségvetési tervet. A kormány 2023-ra a 3,5 százalékos hiánycélt tűzte ki célul, és úgy gondolja, hogy ez 4,1-es mellett tartható is lesz.
Nagyon fontos, hogy kézben tartsuk a költségvetést és az államadósságot – hangsúlyozta Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta, hogy a két védelmi alap létrehozása ezért is fontos. Az alapok bevételeit extraprofit-különadókból finanszírozná a kormány. Ezzel párhuzamosan törekedni kell a teljes foglalkoztatottság elérésére, és meg kell védeni a nyugdíjak vásárlóértékét, illetve a rezsicsökkentést – tette hozzá Nagy.
Nyolc területet érint az extraprofitadó
Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter elmondta, hogy nyolc területen elvonják az extraprofitot:
a bankszektortól 300 milliárd forintot várnak, a biztosítói szektortól 50 milliárdot szednének be, az energiaszektortól – amely főleg a Molt érinti – összesen 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektortól 60 milliárdot várnak, a telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságok 30 milliárdot fizetnek be, illetve a gyógyszerforgalmazók 20 milliárdot és a reklámadótól 15 milliárdot, így több mint 800 milliárd bevétellel számol a kormány.
„Az ágazati különadók a jelenleg érvényben lévő adók felett kerülnek bevezetésre” – hangsúlyozta a miniszter. A reklámadót kivéve minden adónem életbe lép még az idén – mondta Gulyás. Nagy Márton azt is mondta, hogy a különadó nem fog megjelenni áremelkedésekben a fogyasztóknál.
Az extraprofitadókon túl további százmilliárd forintos bevétellel kalkulálnak még az idén azokból a finomhangolásokból, amelyeket a Pénzügyminisztérium jelent majd be a jelenleg is érvényes adók módosításából.
Csak a magyar rendszámú autóknak lesz olcsó benzin
Gulyás Gergely elmondta, hogy Magyarországon a legolcsóbb a benzin és a gázolaj, emiatt pedig visszaélések történnek.
Péntektől csak a magyar rendszámú autók tankolhatnak a kedvezményes üzemanyagból a hazai kutakon.
A gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a kiadási oldalon is csökkentések lesznek, de a családokat, a teljes foglalkoztatottságot és a nyugdíjak értékét megvédi az állam.
A minisztériumok költségvetését csökkenteni kell, az állami beruházásokat át kell ütemezni, csak a piaci beruházásokat lehet most ösztönözni. A kiadáscsökkentés 60, a bevételek 40 százalékban járulnak hozzá a számok teljesüléséhez
– foglalta össze Nagy Márton.
Többek között emelkedhet a neta, azaz a chipsadó – közölte Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta azt is: a cigaretta és az alkohol jövedéki adójának emelésére is lehet számítani.
Rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre a kormány, hogy ebből fizesse az energia árának drasztikus emelkedése miatt egyre nagyobb forrást igénylő rezsicsökkentést, valamint a honvédség megerősítésének költségeit – jelentette be szerdán Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta, az emelkedő kamatok és árak miatt a pénzintézetek és multinacionális cégek egyre nagyobb haszonra tesznek szert,
így a kormány arra kötelezi a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét fizessék be ebbe a két alapba. Az intézkedések időben korlátozottak, két évre, 2022-re és 2023-ra vonatkoznak.
A VG-nek nyilatkozó szakértők azt mondták, a kormánynak kis mozgástere van új különadók kivetésére, a meglévők emelése vagy újragondolása esetén pedig figyelembe kell venni, hogy a változtatások a növekvő részesedésű nemzeti tőkét is érzékenyen érintenék. A bő tíz évvel ezelőtti különadók a bankok mellett az energiaszektorra, a telekommunikációs cégekre és a kiskereskedelmi ágazatra vonatkoztak, a világjárvány miatt pedig a hitelintézetekre és a kiskereskedelmi szektorra vetettek ki újabb extra terheket, továbbá a múlt év végén megemelték a kiskereskedelmi adót a százmilliárd forint árbevételt meghaladó üzletláncok esetében.
