Holnap teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első negyedéves GDP-adatokat, ahogy legutóbb, úgy ezúttal sem zárható ki egy újabb kellemes meglepetés. Az első három hónap termelési adatai ugyanis azt mutatják, hogy a múlt év végéhez képest még gyorsulhatott is az ütem: 

a VG elemzői konszenzusa szerint a negyedik negyedévben mért 7,1-es emelkedés után az év első három hónapjában – éves bázison – 7,5 százalékkal nőhetett a bruttó hazai össztermék, a negyedéves bővülés mértéke pedig elérhette a 2,2-et. 

Az erős kezdet várhatóan az egész éves teljesítményre kedvező hatással lesz, így 2022-ben a növekedés 4,1 százalékos lehet. Rendkívül nagy bizonytalanságra utal azonban, hogy a VG-nek nyilatkozó szakértők előrejelzésében ritkán látható szórás figyelhető meg, a legalacsonyabb prognózis 3, míg a legmagasabb 5,9 százalékos növekedést valószínűsít az esztendő egészére.

Fotó: Vémi Zoltán / VG

Az első negyedévben még erős lehetett a gazdasági növekedés, amelyet az orosz–ukrán háború hatásai csak kismértékben húzhattak vissza

– mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője, aki szerint az éves alapú növekedésben nagy szerepe van a tavaly év végi áthúzódó hatásoknak. Termelési oldalról az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások is erős támaszai lehettek a GDP-nek. A hozzájárulás mértéke a súlyuknál fogva a szolgáltatásoknak lehetett a legnagyobb, miután az év elején már nem voltak a tavalyihoz hasonló, a gazdaság működését gátló korlátozások. Felhasználási oldalról leginkább a fogyasztás támogatta a bővülést, amelyet a magas inflációt meghaladó béremelkedés, illetve a kormányzati transzferek hajtottak, de az építőipari adatok alapján a beruházások is meglódulhattak. 

A konszenzusnál magasabb, 7,8 százalékos növekedési várakozását Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője azzal indokolta a VG-nek, hogy 

a legtöbb szektor teljesítménye 2022 első három hónapjában még javult is a tavaly év végéhez képest, az ipari termelés 1,6 százalékról 5,5-re gyorsult, a kiskereskedelmi forgalom 5,5-ről 10,3-re, a vendéglátás 59,2-ről 80,9-re, a vendégéjszakák számának bővülése pedig 208-ról 424 százalékra. 

Egyedül az építőipar teljesítménye mozgott ellentétesen, amely az utolsó negyedévi 19,2 százalékról 15,7-re lassult. Ezek együttesen mintegy 2 százalékponttal gyorsíthatták a GDP növekedését. Ugyanezt emelte ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője (az övé a legmagasabb prognózis), aki jelezte azt is, hogy nagy a bizonytalanság az első negyedév teljesítménye körül. Ahogy a negyedik negyedévre vonatkozó adatok pozitív meglepetést okoztak, úgy szerinte most is hasonlóra lehet számítani. 

Egyáltalán nem lennék meglepve, ha a magyar gazdaság 2022 első negyedévében akár a 9 százalékot is meghaladó éves bázisú növekedést regisztrált volna

– húzta alá az ING Bank elemzője, emiatt a 2022-re vonatkozó prognózist is feljebb emelték, 5,7 százalékra.

Előretekintve még több a kérdőjel, de minden abba az irányba mutat, hogy fokozatos lassulás jöhet a következő hónapokban. Suppan Gergely ennek megfelelően a következő negyedévekre már fékeződést vár, részben a bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt. „A növekedés szempontjából kockázatot jelentenek a beszállítói nehézségek, az alapanyag- és nyersanyaghiány, a költségek és a hitelkamatok emelkedése, valamint az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő, ami a főbb exportpiacainkon visszafoghatja a külső keresletet” – sorolta a gazdaságra leselkedő veszélyeket a közgazdász. 

A Századvég elemzője ehhez annyit tett hozzá, hogy a következő időszakot az orosz–ukrán háború, illetve az Oroszország ellen már bevezetett vagy ezután bevezetendő szankciók miatt jelentős bizonytalanság övezi, így szerinte a gazdasági növekedés tág határok között mozoghat. „Az év egészére 3,9 százalékos bővülést várunk, amely szerencsés esetben akár az 5-öt is megközelítheti” – jelezte Regős Gábor.