Moszkva Budapesten rendezte volna meg az orosz-amerikai csúcstalálkozót

Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója előtt az orosz elnök is csapatépítésben, bizalomerősítő intézkedések meghozatalában gondolkodott. És mint J. D. Vance alelnök a Fox Newsnak elmondta, mindketten fontolgatják az ukrán konfliktusból való kiszállást. Beleértve a katonai-gazdasági támogatás leállítását. Egyes információk szerint a Kreml Budapestet bízta volna meg a Trump–Putyin-csúcstalálkozó megszervezésével. 

Az egyelőre csak feltehetően az augusztus közepi alaszkai tárgyalások előkészítésére, a nyugat-európai szövetségesek és Zelenszkij helyretételére szolgáló – de roppant fontos, mert a konfliktus egészére vonatkozó – Vance-kiszivárogtatást a nyugat-európai, amerikai médiafősodor emiatt is egészében véve mellőzte. 

Putyin ragaszkodni fog korábbi álláspontjához

Putyin legutóbb a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok első számú vezetőit tájékoztatta az ukrajnai helyzet kapcsán elsősorban Steve Witkoff amerikai elnöki főmegbízottal folytatott tárgyalásairól. Legutóbb Zsaparov kirgiz és Rahmon tádzsik elnökkel folytatott telefonbeszélgetést. Vélhetően összefoglalta a Kreml álláspontját is, amely körül még mindig nagy a zűrzavar. Ezt a minap a Vedomosztyi szerint Jurij Usakov orosz elnöki külpolitikai tanácsadó próbálta enyhíteni – eléggé semmitmondó módon. 

– így Usakov. 

A katonai helyzet az 1200 kilométeres ukrán fronton nem változott. Erősen romlott viszont Kijev légvédelmi képessége. 

Ezek az adatok kijevi kormányforrásból származnak, amelyre az AP hírügynökség hivatkozott az ukrán fővárosból keltezett jelentésében. 

Egy biztosnak látszik: Putyin elnök nem adja fel az Ukrajnával kapcsolatos hármas alapcélját: 

• Ukrajna NATO-tagságának végleges megakadályozása, ezzel összefüggésben a NATO keleti terjeszkedésének leállítása. 
• Hatalomváltás Ukrajnában, a Zelenszkij-vezetés menesztése. 
• Ütközőzóna létrehozása Ukrajna és a vélhetően tartósan kelet felé forduló Oroszország között, amely egyben a Nyugat irányába is egyfajta „egészségügyi kordonnak” (Cordon Sanitaire – Egészségügyi Kordon – Franciaország, első világháború, a Szovjetunió köré vont katonai-ideológiai kerítés) fog számítani. 

Zelenszkijnek már nem osztanak lapot

Zelenszkij ukrán elnök jó előre bejelentette, egyetlen négyzetméternyi ukrán területet sem hajlandó átadni Oroszországnak (ebbe beleértette a Krímet is), akkor sem, ha erről amerikai–orosz megállapodás születik. A fő gond ezzel az, hogy 

Ha Trump elnök megegyezik Putyinnal, akkor kénytelen lesz belenyugodni – nincs más választása. A szóban forgó területek Oroszország katonai-politikai gazdasági ellenőrzése alatt állnak. Ha az ukrán vezető feldühíti Trumpot – és az parancsot ad az ukrán hadsereg amerikai hírszerzési, űrfelderítési, kommunikációs támogatása leállítására –,

Kijev legfontosabb fegyverrendszereit, beleértve a legkorszerűbb lég- és rakétavédelmi rendszereket, a hosszú távú, akár Moszkvát is elérő irányított rakétákat, az amerikaiak szállítják.  

Egyes EU-vezetők, mindenekelőtt az EU egyetlen nukleáris hatalma, a mintegy 280 termonukleáris robbanófejjel rendelkező Franciaország (Oroszországnak hozzávetőlegesen 6 ezer ilyen fegyvere van), kiálltak a kijevi kormány álláspontja mellett.  A francia atomütőerőt átszervezték, gerincét az M51-es interkontinentális, több, önállóan célra vezérelhető (MIRV), víz alól indított ballisztikus rakétákon lévő hidrogénbomba alkotja. 

Az EU ebből is kimarad

Az EU-val kapcsolatos politikai-gazdasági célok nem szerepelnek Moszkva prioritásai között. A Kemlhez közel állók magánvéleménye szerint a NATO keleti terjeszkedését megállítani nem, lefékezni viszont lehetséges. Most ismét a Dél-Kaukázus, ezúttal Örményország és Azerbajdzsán „megfordítása”, a NATO-hoz, a Nyugathoz való közelítése szerepel Washington kiemelt céljai között. 

Hogy Zelenszkij ukrán elnök nem lesz a csúcstalálkozó részvevője, az a korábbi hírek ellenére szinte már bizonyos. Hogy ezt a felemás helyzetet enyhítsék, 

Az EU vezető hatalmai, Párizs, Berlin, Róma, újabban Helsinki, továbbá a kültag London is kívül maradnak. 

• Fizetik az ukrajnai katonai-gazdasági támogatást, 
• sok százmilliárd dollárért vásárolnak Amerikától fosszilis energiahordozókat, 
• másik százmilliárdokat kötelező érvénnyel befektetnek az amerikai gazdaságba, 
• és természetesen fizetik az Ukrajnának szállított amerikai hadi eszközök árát. 

A tárgyalásokból azonban kimaradnak.

Moszkva Budapestre bízta volna a Trump–Putyin-csúcstalálkozó megszervezését

Törökország feltűnően csendes, noha az északkeleti határai mentén történtek, az amerikai égiszű újabb örmény–azeri „kibékülés” létérdekeiben érintik. Befolyásolják az úgynevezett Türk Világ programot is, amelynek keretében Ankara a történelmi múltba való visszanézéssel, az etnikai-nyelvi szálak erősítésével igyekszik egy dél-kaukázusi – közép-ázsiai türk blokkot létrehozni. Ebben azonban erősen zavarja az ősellenség, Örményország, fejlett nyugati (Franciaország, USA) kapcsolatrendszerével. 

Oroszország sem látszik hiperaktívnak, noha Örményországban, Gyumriban működik a 102-es katonai bázisa, amelyhez kötődik egy hadi repülőtér is, jelentős helikopter és merev szárnyú taktikai vadászbombázó- közeltámogató gépállománnyal. 

de mivel a kezdeményezés Washingtontól indulhatott, vélhetően nem akarta a folyamatot akadékoskodással veszélyeztetni. Emellett Alaszka a 18–19. században még az Orosz Birodalom része volt, és az USA 1867-ben vásárolta meg 7,2 millió aranydollárért (mai áron 162 millió dollárért) – ezt a helyszínt kiválasztó amerikai külügyi tisztviselők nyilván Putyin orra alá akarták dörgölni.