MNB: fékez a gazdaság, a negyedév végén lassult a növekedés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA második negyedévben 6–7 százalék között lehet a növekedés mértéke, viszont a negyedév végén már megfigyelhető a lassulás, ami folytatódik az év hátralévő részében – közölte Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója az inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón.
Az idén még robusztus növekedésre számít a jegybank, 4,5–5,5 százalék közötti ütemet jósol, ugyanakkor a kettősség lesz a leginkább a jellemző 2022-re, az év második felében már egy alacsonyabb tempó következik.
Az idei növekedést a fogyasztás hajtja, miután a lakosság előre hozza a fogyasztását, emiatt is módosította az idei prognózisát felfelé, a jövő évit pedig lefelé a jegybank.
2022-ben 2–3 százalékra lassulhat a növekedési ütem, amit a vállalatok növekvő költségeivel és a csökkenő beruházási dinamikával magyarázott az MNB ügyvezető igazgatója
Növekszik a lakosság reáljövedelme a magas infláció ellenére
Baksay Gergely szerint az infláció alakulására reagálnak a vállalatok, emiatt az idén nem egy, hanem két béremelésre lehet számítani. Ráadásul nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum, hanem az átlagbér is jelentősen emelkedett.
A magas bérkiáramlás azt eredményezi, hogy a háztartások összjövedelme az év elején kifizetett kormányzati transzferek köszönhetően reálértéken 5 százalék körül növekedhet idén.
A fogyasztás viszont ennél nagyobb arányban, így az idén sikerül megtörni a fogyasztási ráta elmúlt évekre jellemző csökkenését, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a pénzügyi megtakarítási ráta mérséklődik.
Lassul, de fennmarad a beruházási dinamika
Az idén 4 százalék körüli beruházási dinamikára számít az MNB, ami jövőre 1 százalékra csökkenhet. Ezt a költségvetést kiigazító lépések magyarázzák, valamint az, hogy a vállalatok növekvő költségekkel néznek szembe. A GDP-arányos beruházási ráta ezzel együtt magas marad, amely az idén éri el a csúcsértékét, ezt követően is 26-27 százalék körül stabilizálódhat. Baksay Gergely hangsúlyozta, ez azért fontos, mert a magas beruházási ráta a növekedést támogatja hosszú távon.
Javuló hiánymutatók
Minden hatás abba az irányba hat, hogy az áruforgalmi deficit egyenlege növekszik az energiaárak és az export lassulása következtében, de a fogyasztás is hatja. Viszont várakozásaik szerint a folyó fizetési mérleg hiánya csökkenni fog a fogyasztás visszaesése, illetve az ipari kapacitások kiépülésének köszönhetően.
Tartósan csökkenő hiány- és adósságpályán van a magyar gazdaság
– mondta Baksay Gergely a költségvetési kiadások lefaragásról.
