Nem a békeévekhez kell mérni a kialakult hozamszintet

A bizonytalan világgazdasági környezet ellenére is kétszeres körüli lehetett a kereslet a magyar devizakötvények iránt. Konkrétan: 6,7 milliárd eurónyi volt az összes vételi ajánlat, melyből az ÁKK 3,5 milliárd euró körüli ajánlatot fogadott el. Bár a „békeévekhez” képest magasabb lett a hozamszint, összességében a tranzakció sikeresnek mondható – hangsúlyozta a Világgazdaság podcastjában Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Intézet makrogazdasági üzletágvezetője, aki emlékeztetett arra is: volt olyan időszak, amikor érdeklődés sem volt a magyar állam által kibocsátott értékpapírok iránt. 

A közgazdász kiemelte azt is: nem pusztán az uniós helyreállítási alap átmenetileg kieső forrásait kell ebből a pénzből helyettesíteni, hanem előtörlesztésre, a tartalékok növelésére, vagy éppen a költségvetési hiány finanszírozására kell gondolnunk.

A Századvég szakértője hozzátette: a közvélekedéssel ellentétben az uniós források most is jönnek, mégpedig kohéziós alapok „formájában”. A közgazdász elárulta még: a Századvégnél most frissítik a 2022-es prognózist, melyet június közepén publikálnak, s 5 százalék körüli gazdasági növekedéssel számolnak 2022-re.  

Ami pedig a 2023-as költségvetést, valamint az abban szereplő makrogazdasági pályát illeti, a szakértő szerint alapjaiban reális, bár a büdzséjavaslatban szereplő 5 százalékos inflációtól magasabbat várnak: 7 százalék körül állhat meg 2023-ban a pénzromlás üteme. 

Ugyanakkor a 4,1 százalékos GDP-bővülés „kivitelezhető” – fűzte hozzá, hangsúlyozva azt is: a kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával.

Regős Gábor a különadók kapcsán úgy fogalmazott: az extraprofitadó terítése akár jogosnak is mondható, hiszen leginkább azok érintettek – hitelintézeti szektor és Mol -, ahol „tetten érhető” a többletnyereség, ráadásul a társasági adó mértéke Magyarországon nagyon alacsony. 

Végezetül a szakértő kitért arra is: jövőre is megmarad a családok támogatása, és jelentős, kétszámjegyű béremelkedéssel lehet számolni az állami szférában, míg a versenyszférában ennek a fele lehet az ütem.