Szép lassan csúszhatunk bele a recesszióba

Egyre több jel utal arra, hogy a világgazdaság jövőre belecsúszhat a recesszióba, és ha így lesz, akkor Magyarország sem tudja függetleníteni magát – erre lehet következtetni az elmúlt egy hét fejleményeiből, miután az inflációs feszültségekkel párhuzamosan a gazdaság visszaesésének kockázata is erősödött, ami egyre nagyobb fejtörést okoz a gazdaságpolitika irányítóinak. Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap a Kossuth rádiónak adott interjújában először adta egyértelmű jelét annak, hogy a kormány számol negatív forgatókönyvvel a kilátások romlása esetén. A tárcavezető úgy fogalmazott, ha a növekedés leáll, jóval nehezebb esztendő vár ránk 2023-ban. 

Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a forint történelmi mélypontját követően tartott háttérbeszélgetésen ugyancsak a recessziós kockázatok megjelenését emelte ki, mely most „szörnyként” nehezedik a gazdaságra. Hasonlóan a pénzügyi tárca vezetőjéhez, úgy látja, a jövő év várhatóan jóval nehezebb lesz, mint az idei. A jegybank korábbi alelnöke szerint a magyar gazdaság nagyfokú nyitottsága miatt nem tudja függetleníteni magát a nemzetközi folyamatoktól. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar GDP-arányos értéke a 11. helyen állt a 2020-as globális rangsorban, ami különösen kitetté teszi Magyarországot a külső sokkoknak.

Az energiapiaci árrobbanás és az ellátási nehézségek kockázata – beleértve az esetleges szankciókat – jelenti a magyar gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyt – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője, aki szerint az árak elszállása egyaránt hat a költségvetés helyzetére, a vállalkozások versenyképességére, a folyó fizetési mérleg hiányára és az inflációra. A szakember  arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a hivatalos kormányzati prognózis egyáltalán nem tűnik borúlátónak, a 2023-as büdzsét 4,1 százalékos növekedéssel számolva tervezte a kormány. A bázishatásokat nézve ez a bővülési ütem nem tűnik megugorhatatlannak, bár az elemző megjegyezte, hogy látszanak kockázatok, kezdve a háború és az energiapiaci válság elhúzódásától a váratlan eseményekig. 

Aggódni nem kell, a 2023-as év nem ígérkezik tragikusnak vagy annyira nagyon nehéznek, de bőven vannak kihívások és tennivalók

– tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy az egyensúly helyreállítása, ami most az egyik legfőbb kormányzati prioritás, járhat-e a növekedés teljes lefulladásával, az elemző úgy válaszolt: ennyire drasztikus hiánylefaragás vagy keresletcsökkentés nem látszik a költségvetésben, és az említett 4,1 százalékos növekedési várakozás sem utal lefulladásra. 

A lefulladáshoz jókora sokk kell, ami alapesetben nem tűnik valószínűnek

– taglalta a szakember. Szerinte az államháztartás finanszírozása abszolút nincs veszélyben, ugyanis ha netán kialakulna valamilyen probléma, a megoldására több lehetőség is adódik, például a jegybank beavatkozása. A finanszírozás pedig most sokkal stabilabb, mint a 2008–09-es válság idején, alacsonyabb a devizaarány és magasabb a lakossági hányad az államadósságon belül – mutatott rá Regős Gábor.