A szabályok módosítása az ételfutárokat kifejezetten érzékenyen érintette, nem meglepő tehát, hogy a rendelkezés elleni tiltakozás élére is álltak. Van azonban egy másik tényező, mely miatt szintén van okuk az aggodalomra. 

A tevékenység mögött álló üzleti modellt ugyanis mindeddig nem sikerült jövedelmezővé tenniük a cégeknek, 

hasonlóan a haknigazdaság más vállalataihoz, például az Uberhez.

A haknigazdaság vezető vállalatai, mint arra a kata-szabályok átalakítása is rávilágít, versenyelőnyüket annak köszönhették, hogy az alkalmazottaikat független alvállalkozóként tartották nyilván, minimalizálva ezzel a foglalkoztatás költségeit. A szabályozói arbitrázs sem volt azonban elegendő ahhoz, hogy ezek a cégek nyereségesen működjenek.

2022.07.06. Eger Motoros és biciklis futárok. (Wolt) Fotó: Berán Dániel Heves Megyei Hírlap
Fotó: Berán Dániel / Heves Megyei Hírlap

A cégek segítségére volt azonban az elmúlt évtizedet jellemző, világszerte ultralaza monetáris politika is, 

melynek eredményeként jelentős mennyiségű tőke kutatott hozamok után. Ennek hatására a finanszírozás nem csupán ezen vállalatok számára volt könnyen elérhető, hanem számos eszköz árát is felfelé hajtotta, de kétségtelen, hogy a magukat forradalmi újításként jellemző tech-startupok különösen jól jártak . A koronavírus-járványt követő újranyitással megérkező majd az azt tovább erősítő orosz-ukrán háború hatására azonban ennek vége.

Az ételfutár cégeket főként a kockázati tőke finanszírozta ezen időszakban, ám néhány vállalat már eljutott a tőzsdére lépésig. Ezek között van a Foodpanda tulajdonos Delivery Hero és a Wolt mögött álló Doordash is, melyeknek tőzsdei cégként negyedévente nyilvánosságra kell hozniuk eredményeiket is, és ezek nem túl biztatóak a futárok számára. Tekintve, hogy ezen cégek rendelésállományát és bevételeit a koronavírus-járvány és az azzal járó lezárások rendkívüli mértékben növelték, mégsem voltak képesek nyereséget termelni, felmerül a kérdés, hogy működőképes lehet-e a cégek üzleti modellje.

A megélhetési költségek növekedése miatt várhatóan a cégek bevételei csökkenhetnek, miközben a veszteségek finanszírozása a kamatok növekedése miatt egyre drágábbá válhat. 

A Delivery Hero 2019-es, több mint 1,2 milliárd eurós bevételét 2021-re közel 6 milliárd euróra növelte, ám közben a cég EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szerinti vesztesége is jelentősen nőtt, igaz nem akkora mértékben, mint a bevétel. A 2019-es 431 millió eurós veszteség azonban 2021-re így is 958 millió euróra hízott. A cég a 2021-es jelentése alapján a tavalyi év végén mintegy 2,5 milliárd eurónyi tőkével rendelkezett, új finanszírozás nélkül ez azért nem tűnik hosszú ideig elegendőnek.

A Doordash helyzete sem sokkal rózsásabb a nyilvános adatok alapján, bár talán valamivel jobban teljesít versenytársánál. A cég 2019-ben 885 millió dolláros forgalom mellett 667 millió dolláros működési veszteséget termelt, míg 2021-ben közel 5 milliárd dolláros bevétel mellett csak 468 millió dollárt vesztett. A vállalat könyvelői a korrigált EBITDA értékét a 2019-ben 475 millió dolláros veszteségként, 2021-ben pedig 275 millió dolláros nyereségként határozták meg. Mindennek ellenére a cég végeredményben nem tekinthető nyereségesnek, a működési tevékenység eredménye a 2020 decemberi tőzsdére lépés óta minden negyedévben negatív volt. A cég mintegy 2,2 milliárd dollárnak megfelelő készpénzállomány felett rendelkezett március 31-én. A Magyarországon jelenlévő harmadik nagy ételfutár cég, a Bolt mindeddig nem lépett tőzsdére, az ő eredményeik ezért nem nyilvánosak.

Ezen multinacionális cégek számára magyar piac nyilván apróságnak számít, és valószínű, hogy első körben a terjeszkedést kívánják majd lassítani, és nem kivonulásban gondolkoznak, de a költségek növekedése biztosan nem ösztönzi a beruházásokat. 

A munkaerőhiánnyal küzdő piacon a futárok a cégek ellen is felléphetnek veszteségeik kompenzálása érdekében, azonban ez vissza is üthet a fentebb taglaltak miatt.

A kockázati tőke és más könnyen elérhető források által finanszírozott működésen a haknigazdaság vállalatainak mindenképpen változtatniuk kell a jelenlegi környezetben. A gyakorlatilag vásárolt növekedés kora – amikor nem számítanak az eredmények csak a terjeszkedés üteme – véget ért, a befektetőket egyre inkább az érdekli, hogy lehetséges-e a nyereséges működés. Ez a futárok számára a kata-szabályok változásán túl is könnyen csökkenő fizetést jelenthet, különösen a forgalom várható visszaesése mellett. Az alkalmazotti státuszban történő foglalkoztatás mellett pedig valószínűtlen, hogy az összes jelenlegi dolgozó megtarthatja állását.