Már az Országgyűlés előtt fekszik a Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló két törvényjavaslat. Az indítványokat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek, az előadójuk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az Országgyűlés az előterjesztések elfogadásával felhatalmazást ad Finnországnak és Svédországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kötelező hatályának az elismerésére. A jövő heti plenáris ülés előzetes napirendi javaslata egyelőre nem tartalmazza a két előterjesztést, de ha a képviselők úgy döntenek, hogy rendkívüli eljárásban akarják elfogadni őket, akkor akár már kedden megtarthatják a zárószavazásukat.

Prime Minister of Denmark Mette Frederisksen, President of Finland Sauli Niinistˆ, Magdalena Andersson Prime Minister of Sweden, Prime Minister of Norway Jonas Gahr Store, Prime Minister of Iceland Katrin Jakobsdottir, press conference that united the Nordic countries, on the second day of the summit of NATO at the Ifema Congress Center in Madrid, Madrid, Spain, June 29, 2022. (Photo by Rita Franca/NurPhoto) (Photo by Rita Franca / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Rita Franca / NurPhoto via AFP

A harminc NATO-szövetséges ország július 5-én írta alá a két észak-európai állam csatlakozási jegyzőkönyvét, és ezzel a tagsági kérelmüket a szövetség fővárosaiba küldték törvényhozói megerősítésre. Az integrációs jegyzőkönyveket ugyanis valamennyi tagország nemzeti parlamentjének jóvá kell hagynia.

Németország volt az első tagállam, amely jogilag is elfogadta a katonai szövetség bővítését, miután július 8-án a német törvényhozás mindkét kamarája (a Bundestag és a Bundesrat) hozzájárult Finnország és Svédország NATO-csatlakozásához.

Helsinki és Stockholm Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kérte felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. A magyar törvényjavaslatok indoklása is emlékeztet arra, hogy a két semleges észak-európai országban az ukrajnai konfliktus kezdetével élénk belpolitikai vita alakult ki a katonai szövetséghez való csatlakozásról. Közvélemény-kutatások szerint többségbe kerültek az integrációt támogatók a svéd és a finn társadalomban egyaránt.

„Magyarország kezdettől fogva pozitívan viszonyult a két ország csatlakozásához, azzal a feltétellel, hogy Törökország vonatkozó érzékenységeit teljességgel figyelembe kell venni. Miután a kérdéses ügyekben megállapodás született Törökország és Svédország, illetve Finnország között, ezért a kialakult konszenzust hazánk is támogatta” – áll az indoklásban.