A harminc NATO-szövetséges ország kedden aláírta Svédország és Finnország csatlakozási jegyzőkönyvét, és ezzel a két ország tagsági kérelmét a szövetség fővárosaiba küldték törvényhozói jóváhagyásra – írja az AP. A katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg azt mondta, ez egy történelmi lépés, amelyet Oroszország ukrajnai háborúja idézett elő.

Swedish Ministry for Foreign Affairs Ann Linde (R) shakes hands with NATO Secretary General Jens Stoltenberg (C) as Finnish Foreign Minister Pekka Haavisto (L) looks on following a press conference at the NATO headquarters in Brussels on July 5, 2022. - The process to ratify Sweden and Finland as the newest members of NATO was formally launched on July 5, 2022, the military alliance's chief Jens Stoltenberg said, marking a historic step brought on by Russia's war in Ukraine. (Photo by Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)
Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Ez egy jó nap Finnország és Svédország számára, és egy jó nap a számára

– mondta Stoltenberg a svéd és a finn külügyminiszterrel közös sajtónyilatkozatában újságíróknak a France 24 beszámolója szerint.

A harminc nagykövet és állandó képviselő hivatalosan is jóváhagyta a múlt heti madridi NATO-csúcstalálkozó döntését Finnország és Svédország meghívásáról a katonai szövetségbe. Azonban az egyik tagországban, Törökországban a parlamenti jóváhagyás még problémát jelenthet a skandináv országok végleges taggá válása előtt – a korábban létrejött megállapodás ellenére is.

Törökország hozzájárult az eljárás elindításához a NATO-vezetők madridi csúcstalálkozóján,

de Recep Tayyip Erdogan elnök emlékeztette a két északi országot a teljesítendő feltételekre. Mint mondta, amennyiben elvégzik a dolgukat, akkor kormánya benyújtja a memorandumot a török ​​parlamentnek elfogadásra, de ha nem, akkor ez szóba sem kerülhet. Erdogan emlékeztetett arra a „svéd ígéretre” miszerint „73 terroristát” fognak kiadni Törökország számára. Ez szerepel abban a memorandumban, amelyet kedden írtak alá Madridban a három ország vezetői a csúcstalálkozó megnyitása előtt.

Ankara több éve felszólította Stockholmot, hogy adja ki a kurd fegyvereseket és a Fethullah Gülen prédikátor által alapított mozgalomhoz közel álló személyeket, akiket a török ​​hatóságok a 2016. júliusi puccskísérlet előmozdításával vádolnak. 

Erdogan elmondta, hogy a török parlament megtagadhatja a megállapodás ratifikálását. Ez erős fenyegetés, mivel a NATO-csatlakozást mind a 30 tagállamnak hivatalosan jóvá kell hagynia.

Stoltenberg viszont azt nyilatkozta, hogy nem számít szemléletváltásra.

Voltak biztonsági aggályok, amelyeket kezelni kellett. És azt tettük, amit a NATO-ban mindig is szoktunk. Közös alapot találtunk

– mondta a szövetség főtitkára. 

Minden szövetséges országnak más-más jogalkotási kihívásokkal és eljárásokkal kell megbirkóznia, és még több hónapba telhet, amíg a két ország hivatalos taggá válik. A német parlament már pénteken ratifikálhatja a tagsági ajánlatokat, más parlamentek talán csak a nyári szünet után jutnak el a jóváhagyási folyamatig. A finnek és a svédek mindenesetre a gyors eljárásban reménykednek.