Megfelel a piaci várakozásoknak a drágulás mértéke, ugyanakkor az már aggasztóbb, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató messze a várakozások feletti áremelkedést mutat: a 13,8 százalékos maginflációnál magasabbat legutóbb 1998 májusában regisztráltak – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a péntek reggeli inflációs adatok megjelenése után. A szakember szerint az áremelkedés egyre szélesebb körben érzékelhető, ahogy az energia és a nyersanyagok árának növekedése begyűrűzik a feldolgozott termékek végső fogyasztói árába.
Az árstopintézkedésekkel nem érintett alapvető élelmiszerek egy számottevő részében már a 40 százalékot is közelíti (vagy már meg is haladta) az éves mértéke. Itt elsősorban a feldolgozott élelmiszereket találjuk, amelyek a maginflációs kosárban is szerepelnek, miközben a feldolgozatlan élelmiszerek áralakulása nincs benne.
A másik vártnál erősebb áremelkedést mutató tétel a tartós fogyasztási cikkek csoportja volt, ahol 12,4 százalékra ugrott az áremelkedési ütem éves bázison mérve. A szakértő szerint emögött a forint rendkívüli gyengülése és a nyersanyagok és a szállítási költségek emelkedése húzódik meg, aminek a hatása gyorsabb és erőteljesebb volt a vártnál.
Lassuló inflációs mutatót egyedül a szolgáltatások esetében láthatunk. Itt májusról júniusra 1,2 százalékponttal mérséklődött az indikátor, júniusban 5,6 százalékon állt az infláció. Ez azonban Virovácz szerint kizárólag a bázishatás következménye, mivel tavaly júniusban rendkívüli áremelésekkel találkozhattunk (parkolási díjak, telefon- és internetdíjak és az újranyitás okozta ársokk). Ha a havi árváltozást figyeljük, a júniusi 0,8 százalékos drágulás tavaly június óta a legmagasabb, vagyis továbbra is rendkívül erős és folyamatos átárazást tapasztalunk a szolgáltatások körében is – tette hozzá.
Előretekintve további gyorsulásra számíthatunk az inflációs mutatókban. A forint történelmi gyengülése vélhetően újabb ársokkot okozhat júliusban, miközben az extraprofitadók, a népegészségügyi termékadók és a jövedéki adók emelése is már júliustól megjelenhet a fogyasztói árakban
– vélekedett az ING Bank elemzője, aki úgy látja, a tavalyi bázishatás is az éves bázisú áremelkedési ütem gyorsulásának irányába hat egészen szeptember–októberig. Vélhetően ekkor tetőzik majd az infláció, a jelenlegi számításaik szerint valahol 13 százalék felett. Eközben a maginfláció esetében a csúcspont elérheti akár a 15-16 százalékot is. Szerinte az MNB-nek aligha lesz lehetősége visszakozni az elmúlt hetekben látott agresszív kamatemelési politikától.
Virovácz Péter arra számít, hogy a következő hónapokban további, akár 100-100 bázisponttal is emelheti a kamatokat a jegybank. Annak érdekében, hogy minél hamarabb elérhető legyen a pozitív reálkamat-környezet (a kamatok és a fő inflációs mutató különbözete), ami akár tartósan erősíthetné a forintot, nem elképzelhetetlen, hogy 13 százalék környékén álljon csak meg a jegybank a kamatemelésekkel – tette hozzá az elemző.
Ársapkák nélkül már 18 százalék lenne az infláció
A várakozásokat meghaladva, 11,7 százalékra emelkedett az infláció júniusban az igen széles körű áremelkedés miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 13,8 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerárak és a tartós és egyéb fogyasztási cikkek árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Hozzátette:
a következő hónapokban az átárazások és adóemelések miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 18 százalékot, a háztartási energiaárak befagyasztása nélkül pedig bőven meghaladná a 20 százalékot.
„Az árkorlátozások fenntartása jókora ársokkot előzhet meg, míg az esetleges fokozatos vagy teljes megszüntetése igen erős felfelé mutató kockázat lenne, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk. Az őszi hónapoktól a bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk” – jósolta az elemző.
