Budapesten is megtartották a nemzetközi cigarettacsikk-szedési világnapot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA JÖN alapítvány a Cigicsikkmentes Magyarország nevű kihívásában évek óta arra ösztönözi követőit, hogy saját maguk is szervezzenek különböző városokban csikkszedő kampányokat. Maga a szervezet is így tett, és hétfőn – egy globális kezdeményezés, a World Clean Up Day alkalmából – a fővárosban, a Gellért-hegy alatti rakpartrészen tartott csikkszedést az egyik vezető dohányipari vállalattal, a Philip Morris Magyarországgal partnerségben.
A csikkszedés úgy tűnhet, mint csepp a tengerben, de arra jó, hogy felhívjuk a figyelmet az egyik leggyakoribb hulladékproblémára, és hogy mit tehetünk ellene
– idézte Kertész Balázs okleveles környezetmérnököt, a JÖN Alapítvány vezetőjét a szervezet VG-nek küldött közleménye.
Emlékeztettek, hogy a dohányzás közismert egészségügyi ártalmai mellett a környezeti kárai is jelentősek.
Évente körülbelül egymillió tonna cigarettaszűrőt gyártanak a dohányiparban, és rengeteg eldobott csikk kerül a környezetbe.
A belőlük kioldódó káros vegyi anyagok nagy mértékben szennyezik a környezetet, a vizeket és az élővilágot, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben nem papírból, hanem egy bizonyos fajta bioműanyagból, cellulóz-acetátból készülnek.
A Philip Morris felelős vállalatként fontosnak tartja, hogy csikkszedő kampányokkal és egyéb, a társadalmi szemléletformálást célzó kezdeményezésekkel hozzájáruljon a fogyasztás után keletkező hulladék környezettudatos kezeléséhez
– nyilatkozta a közlemény szerint Takács Norbert, a Philip Morris Magyarország kormányzati kapcsolatokért és fenntarthatóságért felelős vezetője.
A cigarettacsikk mennyiségét tekintve az összes hulladéknak csak körülbelül 0,01 százalékát teszi ki. A dohányzókat földrajzi elhelyezkedésük alapján száz százalékban lefedő, elkülönített gyűjtési rendszer kialakítása a begyűjthető csikkmennyiséghez képest rendkívül magas költséggel járna. Így
egyelőre a legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb és legfenntarthatóbb megoldás az edukáció, tehát a megelőzésre történő figyelemfelhívás,
valamint a fogyasztás során keletkező hulladék megfelelő kezelése mind otthon, mind a köztereken. A gyártók ezzel párhuzamosan kutatják azokat a lehetőségeket, hogy a szűrőkben lévő műanyagot jobb, fenntarthatóbb alternatívákra cseréljék le – közölte az alapítvány.
