Nagy kérdés, hogy lesz-e iskolai szünet ősszel – vagy mint az felmerült, csak hosszabb téli –, valamint az is, hogy mikor és mire költik el a Szép-kártyások azt a 90-100 milliárd forintot, amelyre mielőbb égetően nagy szüksége lenne a turizmus minden piaci szereplőjének.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, Baldauf Csaba a VG-nek elmondta, vendégszámban az augusztus már elmaradt a tavalyi adatoktól, de forgalomban még felülmúlta, nagy kérdés, hogy mit hoz az ősz.
Van olyan népszerű vidéki szálloda, ahol tavaly ilyenkor 80 százalék körüli foglaltsággal pörögtek a hetek, most viszont az 50 százalékot épp csak meghaladja a mutató.
A vidéki turizmust éltető fürdők egyelőre egy-két kivételtől eltekintve működnek, és vészforgatókönyveken dolgoznak. Bár a Magyar Fürdőszövetség elnökének minapi nyilatkozata a tömeges fürdőbezárások lehetőségéről valóságos cunamiként söpört végig a médián, Balogh Zoltán főtitkár a VG-nek elmondta, a korábban készült ágazati felmérést aktualizálják a kormányzati döntéshozók kérésére. Az áfacsökkentés és az energiamegtakarítást eredményező beruházások TOP-os (Terület- és településfejlesztési operatív program) pályázati határidejének és felhasználási lehetőségeinek bővítése sarkalatos pont a mentőöv kidolgozásánál.
Mindettől függetlenül a fürdők első és kihagyhatatlannak tűnő kármentő lépése a csökkentett üzemidő, valamint a leginkább energiafaló szaunák részleges nyitvatartási ideje, amivel tetemes költséget tudnak megtakarítani. Ezeket a kis forgalmú hétköznapokon sok helyen leállítják, és több fürdőben zárva lesz az uszodarész is télen.
Jókora gondban lehetnek most a Kisfaludy szálláshely-fejlesztési pályázat korábbi nyertesei, akiknél követelmény a folyamatos üzemelés, ellenkező esetben a pályázati pénz visszafizetésére kötelezik őket.
A fürdővárosokban is sok kis szálláshely, panzió és vendégház épült a wellnessturizmusra, számukra a legfőbb turisztikai vonzerő bezárása végzetes csapás lenne. A fürdőbezárásokat mindenhol igyekeznek elkerülni, de óriási gond, hogy az energiaszolgáltatók nem tudnak árajánlatot adni, vagy csak igen rövid időre, mert senki sem tudja, mennyibe kerül majd a gáz és az áram. Balogh Zoltán, a leányfalui fürdő igazgatója nem titkolta, túlélésük kulcsa lehet, hogy tavaly hajlandó volt 70 százalékkal drágábban elköteleződni az áramvásárlásra, így 2023-ig szóló szerződése van 32,5 forintos kilowattórás árral, ami a jelenlegi 200-250 forintos díj töredéke csupán.
A számokban nem köszön vissza az, ami a fejekben már benne van, hogy a romló gazdasági kilátásoktól nem tudnak mentesülni a turisztikai szereplők sem.
Kelemen Lili, a Szallas.hu szóvivője szerint a Covid alatt elterjedt rugalmas foglalási feltételek jó szolgálatot tesznek most, az óvatosabb tervezés időszakában. Bár a lemondási listákon a nélkülözhető kiadások szerepelnek az élen, a korábbi tapasztalatok szerint az utazásról nehezen mondanak le az emberek, és inkább kötnek kompromisszumokat, ami az olcsóbb belföldi célpontoknak kedvezhet még az ősszel.
A Szallas.hu adatai szerint egyelőre nem érződik lemondási hullám az őszi időszakra, sőt, több foglalás áll bent, mint tavaly ilyenkor. Azt viszont nem tudni, hogy ez a szint annak köszönhető-e, hogy aki év végére tervezte az utazását, inkább előrehozta az őszi időszakra – tette hozzá Kelemen Lili.
