Ha a főváros sofőröket akar a BKV-buszokon, be kell látnia, hogy tévedett a „rabszolgatörvénnyel” kapcsolatban
A VG értesülése szerint a BKV azt javasolta a fővárosi vezetésnek, hogy tegye lehetővé a 400 órás túlórakeret egyéni vállalását, hogy maradéktalanul biztosítani lehessen sofőröket a busz- és trolijáratokra.
Információink szerint a főváros tulajdonában álló cég ezt már hónapokkal ezelőtt felvetette a városházának és a BKK-nak is, de ez idáig nem született érdemi döntés. Közben a BKV-nál krónikus járművezető-hiány lépett fel a nyár végére, napi szinten többtucatnyi esetben, 50-60-szor állt elő, hogy a személyi feltételek hiánya miatt estek ki járatok a menetrendből.
A buszvezetők akár túlóráznának is
A BKV menedzsmentje kényszerhelyzetben van, alig másfél év leforgása alatt ugyanis mintegy 300 sofőr hagyta ott a társaságot. Az állomány a 2400 főt sem éri el, pedig 2021 elején még 2700 közelében járt. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált a menetrendi igények hiánytalan kiszolgálása.
Ennek a tarthatatlan helyzetnek a kezelésére kérte a BKV a főpolgármesteri hivataltól, hogy tűzze napirendre a rabszolgatörvény néven elhíresült jogszabály alkalmazásának kérdését.
A BKV nem véletlenül talált erre a megoldásra, ugyanis a belső felmérése szerint a járművezetők mintegy 15 százaléka, körülbelül 350-en vállalnának magasabb túlórát. Ezzel pedig kezelhető lenne a masszív emberhiány a sofőrfülkékben.
Kár volt betiltani Budapesten a rabszolgatörvényt
Csakhogy hiába, mert a Karácsony Gergely főpolgármester vezette városháza egyik első intézkedéseként a 2019. november 5-i alakuló ülésen betiltotta az egyéni vállalás szerinti éves 400 órás túlórakeretet a saját cégeinél. A vonatkozó határozat egészen pontosan úgy szól, hogy
a fővárosi közgyűlés felhívja a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az általuk vezetett gazdasági társaságnál a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok alkalmazása során ne kössön olyan megállapodást, amely alapján a naptári évenként 250 óra, kollektív szerződés esetén az évi 300 óra rendkívüli munkaidő „önként vállalt túlmunka” megnevezéssel túlléphető, valamint tizenkét hónapnál hosszabb munkaidőkeretet ne határozzon meg.
A főpolgármester erről maga értesítette az érintett gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit. A Karácsony Gergely által jegyzett határozatot nagy többséggel, 16 igennel fogadták el.
Ezt tehát most vissza kellene vonni vagy legalább úgy módosítani, hogy rendkívüli helyzetben mentességet lehessen kapni alóla.
Erre a politikai arcvesztés miatt kevés az esély. Az elmúlt években az ellenzéki tömb leghevesebb akciói éppen a rabszolgatörvény ellenzése és kifogásolása kapcsán születtek meg. Ilyen volt például a parlament pulpitusának elfoglalása a jogszabály megszavazásakor, valamint a köztévében az ellenzéki országgyűlési képviselők és a biztonsági személyzet közötti konfliktus.
Pedig a BKV esetében az is elegendő lenne, ha a főváros csupán az idénre feloldaná a tilalmat. Jövő tavasztól ugyanis terv szerint visszaadják az utazóközönségnek a felújított 3-as metrót, amivel száz pótlóbusz szabadul fel. Az itt szolgáló sofőrök visszaállásával értelemszerűen bővülne a BKV mozgástere a beosztásoknál.
Bejött a fővárosi Fidesz jóslata
Az ominózus 2019. novemberi fővárosi közgyűlésen az immár ellenzékben lévő fideszes frakció a rabszolgatörvény betiltásáról szóló vitában egyebek mellett szóvá tette, hogy a főpolgármester kezdeményezése átgondolatlan, és hatástanulmányok nélkül készült. Arra figyelmeztették Karácsony Gergelyt, hogy mivel a témát nem járta körül kellő alapossággal, az sem prognosztizálható, hogy mi lesz a határozat hatása Budapest működésére. Azt is előrevetítették, hogy az önként vállalt túlórák korlátozása kockáztathatja a fővárosi cégek jövőbeni üzemképességét.
Mint látszik, a tömegközlekedésben – még ha csak évek múlva is – beigazolódtak ezek a félelmek.
A városvezetés viszont azzal érvelt, hogy a rabszolgatörvény alkalmazásának tiltása erkölcsi kötelesség és értékválasztás kérdése.
A BKV-vezér reméli, hogy nem fogynak ki a sofőrökből
Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a Telexnek nyilatkozott a járművezetők hiányáról. Elismerte, hogy a nyáron valóban drasztikusan csökkent a létszám, de mint fogalmazott „ősszel már normalizálódott valamennyire a helyzet”. Azt is megerősítette, hogy a sofőrhiány kimaradásokat okozott a menetrendben. Állítása szerint jelenleg van annyi járművezető, hogy ki tudják adni a megfelelő számú járművet, egyúttal viszont jelezte, hogy ha ismét felerősödik a negatív trend,
kifogyhatnak a sofőrökből, és probléma lehet.
A lap szerint üzemági becslés szerint 150-200 járművezető hiányzik. A helyzet kritikus, de „a működőképesség borulása még odébb van”. A témában társaság közlemény is kiadott. Ebben azt írta, hogy Budapest közösségi közlekedésének fenntartása nincs veszélyben. Kiemelte, hogy az autóbuszvezetők hiánya nem a BKV-t érintő egyedi jelenség. Szakmai információkra hivatkozva azt állította, hogy mindez a főváros másik autóbuszos szolgáltatóját (Arriva Bus), illetve az állami, helyközi szolgáltatót, a Volánbuszt is sújtja.
