A makói piacon kezdte pénteki napját Lázár János, aki úgy véli, ha egy városról vagy településről a lehető legtöbbet akarjuk tudni, érdemes ellátogatni a helyi piacra. Éppen ezért az Építési és Beruházási Minisztérium első embere is a makói piacon ismerte meg a helyiek igényeit, és állítása szerint az ottani árusoktól kapja meg a legőszintébb kritikákat a munkáját illetően.

Lázár János, makói piac
Fotó: Lázár János / Facebook

A miniszter természetesen nem csak az árusokkal egyeztet: az új állami beruházásokról szóló törvény kérdésében nemzeti konszenzus lehet, legalábbis ezt mutatja, hogy Lázár János 27 szakmai szervezettel ült le egyeztetni és hétszáznál is több javaslatot kapott a koncepciójához. 

A VG birtokába jutott tervezetből kiderül: véget vetnének az egyszereplős közbeszerzéseknek, megreguláznák az építőanyagok drágulásának áthárítását és vizsgálat indul, ha elszállnak a kivitelezési költségek. Jobban járhatnak azok a vállalkozók, akik szakképzett munkaerővel dolgoztatnak.

A tárcavezető nemrég személyesen kereste fel az érintett vidéki városokat, ahol egy korábbi kormánydöntés értelmében egyes projektek jövőjéről, felfüggesztéséről, átütemezéséről tárgyalt. Sokan aggódtak amiatt is, hogy az orosz–ukrán háború miatti beruházási stop parlagon hagyja Budapestet, csakhogy a Lázár János tárcája által folytatott felülvizsgálat nem vonatkozik az uniós projektekre, ezekből pedig több százmilliárd forint értékben részesülhet a főváros és agglomerációja. Az építésügyi miniszter korábban a legfontosabb budapesti projekteket is szétosztotta: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP), valamint a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) veszi át a Nemzeti Közlekedési Központ Zrt. (NKK) feladatait. A cég eredetileg a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz tartozott és Vitézy Dávid közlekedési államtitkár irányítása alatt állt, majd némiképp váratlanul az ÉBM alá sorolták be. Lázár János tárcája július végén formálisan is megjelent az NKK mögött, első lépésként pedig a társaság komplett vezetőségének felmondtak. A cég május végén a Budapest Fejlesztési Központ Zrt. jogutódjaként jött létre, vagyis alig két hónapig tartott a működése.