BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Változás lesz Lázár érkezésével, de a fejlesztések nem állnak le Budapesten

Sokan aggódnak, hogy az orosz–ukrán háború miatti beruházási stop parlagon hagyja Budapestet. Csakhogy a Lázár János tárcája által folytatott felülvizsgálat nem vonatkozik az uniós projektekre. Ezekből pedig több százmilliárd forint értékben részesülhet a főváros és agglomerációja.

Az elmúlt héten több olyan írás is megjelent a magyar sajtóban, amely azt vetíti előre, hogy a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) gyakorlatilag lenullázza a fővárosi érintettségű beruházásokat. A Népszava ennek kapcsán például úgy fogalmazott, hogy 

Jött Lázár János (…) Budapest szinte mindent elveszíthet.

LÁZÁR János
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az a nyár elejétől ismert, hogy az ÉBM a vonatkozó kormányhatározat értelmében valóban felülvizsgálja az állami beruházásokat. Azokat pedig, amelyeknél eddig nem indult el a kivitelezési szakasz, felfüggesztik. Csakhogy ez nem célzottan Budapestre vonatkozik – bár kétségtelen, hogy budapesti projekteket is érinthet –, hanem országos érvényű, és annak érdekében történik, hogy az orosz–ukrán háború miatt a kormány tartalékot képezzen. Egészen pontosan az intézkedés költségvetési hatásaként 

2022-ben és 2023-ban összesen 1150 milliárd forint megtakarításra számít a kabinet.

Fontos tisztázni, hogy a kormány csak az állami beruházások terén, az állami költségvetésre vonatkozóan kezdeményezett felülvizsgálatot, illetve felfüggesztést, vagyis az EU-s finanszírozású fejlesztéseknél nem rendelt el stopot. Erről a napokban Navracsics Tibor is beszélt. A területfejlesztési miniszter egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy EU-s forrásból megvalósuló beruházásokra nem vonatkozik a felülvizsgálat.

Ha lesz megállapodás Brüsszellel, pénzeső hullik Budapestre 

Ez egyfelől logikus, másfelől pedig kifejezetten örömteli hír Budapestnek, valamint a mindenkori fővárosi vezetésnek. Ez ugyanis azt jelenti, hogy csak a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) révén 

mintegy ötszázmilliárd forint fejlesztési pénzt érkezhet Budapestre és vonzáskörzetébe a következő években.

Ehhez azonban legelőször is megállapodásra van szükség az Európai Bizottság és a magyar kormány között. A kapcsolódó tárgyalásokat vezető Navracsics Tibor szerint erre jó esély van: 98,8 százalékra teszi az év második felében történő megegyezés valószínűségét.

Az ugyanakkor kérdés, hogy vajon az RRF-en felül a 2021 és 2027 közötti kohéziós pénzekből tervezett fejlesztések előtt is zöld-e a lámpa. Ezeket ugyanis jellemzően 15 százalék körüli hazai forrás egészíti ki. Ha igen, az további tetemes összegeket jelent Budapest szempontjából. Például csak az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program Plusz (IKOP Plusz) 500 milliárd forintnál is több kohéziós forrást rendel a tiszta üzemű városi és elővárosi közlekedés erősítésére a fővárosban, illetve az agglomerációban. Ennek tisztázása érdekében kerestük az ÉBM-et, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Nem csak a nagypolitkán múlik az alku

Mindenesetre, ahogy az RRF-re, úgy az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretére (MFF) is igaz, hogy ezek kiutalásához nem csak politikai megállapodás kell a felek között. Tényszerű, hogy politikai deal nélkül nem mozdulnak meg a pénzügyi fogaskerekek, de érdemes szem előtt tartani, hogy a források kifizetésének objektív, tehát szakmai kritériumai is vannak. Egy, az uniós ügymenetet ismerő forrásunk ennek kapcsán rámutatott, hogy 

mind az RRF, mind az MFF megkötéséhez komoly indikátorok teljesülését kell szavatolni.

Ez pedig kvázi bebetonozza a budapesti fejlesztések teljesülését, hiszen ha az RRF-ből kikerülnének a fővárosi fejlesztések, akkor a terv szakmai megalapozottsága is megkérdőjeleződne. Vagyis reálisan nézve nem kell attól félni, hogy Budapest fejlesztések nélkül marad.

Nagyvasút és HÉV nélkül nem megy

Az RRF-ben ilyen meghatározó, budapesti projekt például a Budapesti agglomerációs vasúti stratégia (BAVS) és a HÉV-ek modernizációja. Ezek a közlekedés oldaláról abszolút vezérprojektjei voltak a programozási folyamatnak, amelyek nélkül nehezen elképzelhető, hogy a közlekedésfejlesztési láb egyáltalán megállna.

vasút
Fotó: Sipeki Péter / Kelet-Magyarország

A BAVS célja, hogy a Budapest körüli agglomerációs településekről sűrűn induljanak járatok a fővárosba, és a vasút hálózatának fejlesztése révén legalább három metróvonalat el lehessen érni átszállás nélkül. Továbbá a teljes utazási láncot – beleértve a helyi közlekedést és a helyközi buszokat is – egyetlen jeggyel vagy bérlettel lehessen használni. Ennek a célnak alárendelve történne meg egyebek mellett

  • a kapacitáshiányos bevezető szakaszok felújítása és kapacitásbővítése,
  • a bevezető szakaszok és vasútvonalak felújítása,
  • Budapesten belül új vasúti kapcsolatok létrehozása,
  • a járműcsereprogram lebonyolítása,
  • integrált tarifarendszer létrehozása Budapesten és az agglomerációjában.

A HÉV fejlesztése az elővárosi vasúti hálózat kapacitásainak bővítéséről szól, és tartalmazná például 

  • 61 kilométer elővárosi HÉV-vonal korszerűsítését és kapacitásbővítését,
  • az érintett állomások akadálymentesítését,
  • versenyképes városi és elővárosi járműparkot (zéróemissziós-elektromos).

Mindezek teljesülése mellett bajosan értelmezhető úgy a következő időszak, hogy Budapesten a kormány leállította volna a fejlesztéseket.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.