Jelentősen romlottak augusztusban a központi költségvetés mutatói az előző hónaphoz képest – az okok között akadnak szezonális hatások –, továbbá megjelent a légitársaságokra kiszabott extraprofitadó is – mondta a VG-nek Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.
Az év nyolcadik hónapjában mínusz 236 milliárd forinttal zárt az egyenleg, ami messze nem a legrosszabb adat az idén, februárban és márciusban is ennek a többszöröse volt a hiány, de ettől még számottevő a változás a júliusi 255 milliárdos szuficithez képest.
A szakértő rámutatott, az áfabevételek például jelentősen elmaradnak a júliusi adatokhoz képest, a 723 milliárd forint után csak 368 milliárd érkezett be.
Ez azonban illeszkedik az áfabevételek havi ingadozásába, ugyanis azok nem egyenlően folynak be az egyes hónapok között: minden harmadik hónap áfabevétele kiugróan alacsony, ugyanakkor az év folyamán emelkedést mutat (februárban 213, májusban 342, augusztusban 367 milliárd forint).
Hozzátette, a teljes reformon áteső kata esetében az augusztusi adatokban még nem látszik érdemi változás, a bevételek egyenletesen alakultak eddig, az igazán izgalmas ebből a szempontból a későbbi hónapok adatai lesznek, amiből már következtetni lehet arra, hogy mennyien tudtak a hatálya alatt maradni. Az adószakértők abban egyetértenek, hogy a kata átalakításával a bevételek ezen a soron drasztikusan visszaesnek majd szeptembertől, azonban más adónemeken (átalány, kiva, járulékok) keresztül a központi költségvetés még több bevételre tehet szert. A növekedés pontos értékét az határozza meg, hogy mely alternatív megoldást választják a katából kiszoruló vállalkozók.
Fischer Ádám kiemelte, a légitársaságok augusztusban először megjelenő hozzájárulásából 3 milliárd forint folyt be, tehát nem kizárt, hogy éves szinten 20-30 milliárd forintot szedjen be a légi utasoktól a kormány.
Azt azért megjegyezte, hogy természetesen a nyári hónapokban többen repülnek, tehát nem valószínű, hogy minden hónapban ilyen magas bevételt generál ez az új adónem. Az adatokból az is kiderül, hogy több olyan szezonális hatás látható a költségvetésben júliusban (pozitív irányban) és augusztusban (negatív irányban), ami magyarázatot ad a júliusi szuficithez képest bekövetkező jelentős eredményromlásnak. A már említett áfán kívül kiemelendő, hogy a kiskereskedelmi különadó júliusban egy egyszeri magas befizetést jelentett, közel 30 milliárd forint bevétele volt a kormánynak ebből az adóból, vélhetően a megfizetett adóelőleg miatt, augusztusban viszont visszaállt a „szokásos” 3-4 milliárd forintos nagyságrendre.
