Kedvezően alakultak júliusban a költségvetési folyamatok, a bevételek éves alapon 16 százalékkal nőttek, miközben a kiadások stagnáltak, így a központi alrendszer 255,7 milliárd forint többletet ért el.
Erre szükség is volt, tekintve, hogy az első hathavi hiány meghaladta az egész éves előirányzat 91,7 százalékát
– mutatott rá a VG megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Ezzel az éves előirányzat 72,5 százaléka teljesült, miközben tavaly júliusig ez az arány csupán 61,1 volt. A szakértő megjegyezte, a felülteljesülés oka elsősorban az illetve a tavalyinál magasabb fogyasztás, ezek pedig az év hátralévő részében is érdemi bevételt generálhatnak a költségvetésben.
Azzal együtt is, hogy erősödhet a lakosság óvatossága, amely a fogyasztás volumenének visszafogását, valamint az olcsóbb termékek vásárlását eredményezheti.
Személyi jövedelemadóból az éves előirányzat 46,5 százaléka, 1334,3 milliárd forint folyt be, miközben tavaly ugyanennyi idő alatt a 61,1 százaléka: az elmaradás oka, hogy a kormány itt vonta le a gyermeket nevelő szülőknek járó szja-visszatérítést, enélkül ezen a soron is jelentős, nagyságrendileg 69 százalékos teljesülés lenne látható. Molnár Dániel kiemelte, az szja-bevételek alakulásában a stabilan magas foglalkoztatás, illetve a dinamikus fizetésemelkedés játszott szerepet, és ezek még a fiatalok szja-mentességének kedvezőtlen hatását is ellensúlyozni tudták.
Szintén a bérdinamika eredménye, hogy időarányosan szociális hozzájárulási adóból és járulékból is több folyt be a költségvetésbe, mint tavaly (61,1, illetve 57,2 százalék),
a munkaerőpiaci helyzet ráadásul az év végéig erős maradhat, a Makronóm Intézetnél nem számítanak számottevő visszaesésre, így a költségvetési bevételek is stabilan alakulhatnak.
A Magyar Államkincstár részletes adatai alapján érdemi felülteljesülést mutatnak a gazdálkodó szervezetek befizetései is. A január–júliusi időszakban ezen a tételsoron 28,3 százalékos a növekedés, az 1447 milliárd forinttal az éves előirányzat 73,8 százaléka teljesült, míg a tavalyi év azonos időszakában ez csupán 61,8 százalék volt. Ezen belül szinte minden tételsoron kedvezőbben alakulnak a bevételek, mint 2021-ben. A társasági adóból hét hónap alatt az éves előirányzat 84,3 százaléka folyt be, míg tavaly 68,8, de hasonló felülteljesülést mutat a kiva (80,6, illetve 73,9 százalék), valamint a (52,8, illetve 45,5 százalék) is. Az adószakértők abban egyetértenek, hogy az utóbbi átalakításával a bevételek ezen a soron drasztikusan visszaesnek majd szeptembertől, azonban más adónemeken (átalány, kiva, járulékok) keresztül a központi költségvetés még több bevételre tehet szert. A növekedés pontos értékét az határozza meg, hogy mely alternatív megoldást választják a katából kiszoruló vállalkozók.
Érdekes képet mutatnak az uniós programok bevételei: júliusig 575,3 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, 58,6 százalékkal több, mint tavaly ugyanekkor. Ez viszont az éves előirányzatnak csupán a 24,3 százaléka, miközben a 2021-es időarányos teljesülés 32,1 százalék volt. Nyilván nagy kérdés, mikor sikerül megállapodást kötni az Európai Bizottsággal: Molnár Dániel szerint az uniós források fokozott beérkezése a beruházások elhalasztásának kedvezőtlen hatását ellensúlyozhatná, és ez a gazdasági növekedésen keresztül is emelné a bevételeket.
A makroelemző hozzátette, összességében a főbb költségvetési bevételek felülteljesültek az idei év első hét hónapjában, amelyben a a kedvező munkaerőpiaci helyzet és az infláció játszott jelentős szerepet.
Ez a következő hónapokban is így maradhat, ami a kiadások folytatódó visszafogása mellett fokozatosan mérsékelheti a pénzforgalmi hiányt.
A kormányzati célok, tehát a 4,9 százalékos hiány, a rezsicsökkentés fenntartása az átlagfogyasztásig, valamint a honvédelmi kiadások növelésének megvalósításához azonban ez még nem elegendő, ahhoz szükség van az extraprofitadókra is – jelentette ki a szakember.
A Pénzügyminisztérium csütörtöki gyorstájékoztatójában azt írta, hogy augusztus végéig az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 2872,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. A tárca kiemelte, hogy az egy évvel korábbihoz képest a költségvetés kiadásai közül magasabban teljesültek a lakástámogatások, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok és az uniós programok.
