A kínai vezetés által lassan egy évtizede meghirdetett Egy övezet, egy út (Belt and Road Initiative – BRI) elnevezésű kezdeményezés keretében
Peking nagyszabású fejlesztési programok segítségével akarja megalkotni az Európából Ázsiába tartó selyemút modern változatát.
Az Egyesült Államok és egyes nyugat-európai országok gyakorlatilag azóta kritizálják a kínai tervet, amióta Hszi Csin-ping elnök 2013-ban meghirdette. Sőt, idén júniusban a G7 vezetői bejelentették: 600 milliárd dollár forrást fordítanak majd a fejlődő országok infrastruktúra-fejlesztésére, hogy ellensúlyt képezzenek a térségben Kína Egy övezet, egy út kezdeményezésének.
Budapest elkötelezett az Új selyemút mellett
A magyar kormány ugyanakkor a kezdetektől résztvevője a programnak, Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt években személyesen is jelen volt több BRI-találkozón a kelet-ázsiai országban. Arra pedig, hogy Budapest továbbra is elkötelezett az Új selyemút mellett, bizonyíték egy a napokban megjelent kormányfői határozat, amelyben Orbán Viktor felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert a magyar és a kínai kormány között létrehozandó Övezet és Út Kormányközi Együttműködési Bizottságról szóló megállapodás kidolgozására.
Kína 2013-ban nagy lendülettel vágott bele – többtucatnyi ország bevonásával – az Egy övezet, egy út kezdeményezésbe, rengeteg projektet jelentettek be akkor, ám az évtized végén készített számvetés azt mutatja, hogy kissé megtorpant a tervek végrehajtása, s erre a lassulásra aztán ráerősített a koronavírus-járvány is
– mondta a VG-nek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán működő Kínai Tanszék vezetője, Salát Gergely. Kifejtette: bár az előző évtized közepéhez mérten jócskán visszaestek Kína BRI-beruházási számai, Peking nem állt meg, a külpolitikai stratégiájának – egy újragondolt változatban, más prioritásokkal – továbbra is fontos részét képezi az Új selyemút. Ehhez az „újragondolási kényszerhez” az is hozzájárult – folytatta –, hogy Kínára hatalmas össztűz zúdult a nyugati politika és média részéről az Ázsiát és Európát érintő elképzelései miatt, s mindezt csak fokozta néhány rosszul elsült beruházás, például Srí Lankán és Pakisztánban.
Változott a célország
Az elmúlt két-három esztendőben tehát takaréklángon működött a kezdeményezés, de úgy tűnik, hogy idén és jövőre – módosult fókusszal ugyan, de – újraindulhat több projekt is
– mondta a szakértő, hozzátéve: az egyik szembetűnő változás, hogy Kína nem finanszírozza az Új selyemút beruházásait Oroszországban, ahová így konkrétan nulladollárnyi érkezett idén Pekingből. A projekt első számú célországát illetően ugyancsak változott a helyzet, mivel Kína lecserélte Pakisztánt Szaúd-Arábiára. Mindez azt mutatja, hogy a pekingi vezetés nagyon rugalmasan kezeli az Egy övezet, egy utat, amely valójában nem is egy pontokba szedett mesterterv, hanem egy homályos vízió, és bármikor alakítgatható – magyarázta Salát Gergely.
A folytatást a világpolitika határozza meg
Magyarországgal és más közép- és kelet-európai BRI-szereplőkkel kapcsolatban a tanszékvezető arra hívta fel a figyelmet: a nagy kérdés, hogy a jelenlegi feszült világpolitikai helyzet nyomán kialakul-e egy új bipoláris világrend, egy új hidegháború a nyugati világ és a Moszkva–Peking-tengely között.
Ha így történik, Magyarországnak mint a nyugati szövetségesi rendszer részesének nem marad mozgástere a Kínával való üzleti kapcsolatok fenntartására. Ha viszont sikerül elkerülni egy kétpólusú világ újbóli létrejöttét – ami elsősorban nem is Ukrajnában, hanem Tajvan körül fog eldőlni –, akkor jó eséllyel folytatódhat a gazdasági együttműködés.
S jól látszik – ezt támasztja alá például a Magyar Közlönyben megjelent, már említett határozat is –, hogy a magyar kormány ezzel a forgatókönyvvel számol. Ez a fajta viszonyrendszer egyébként – vagyis hogy egy állam a nyugati világ tagjaként jó viszonyt ápol például Oroszországgal és Kínával is – egyáltalán nem egyedi: a nyugatiak jó része régóta így politizál,
„legfeljebb nem olyan hangosan”.
Sőt, a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok volumene elenyésző például a német–kínai relációval összevetve. Hazánkban egyébként eddig egy BRI-projekt indult meg, a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítése, amellyel kapcsolatban Salát Gergely megjegyezte: kínai szemmel nézve ez a beruházás aprópénznek számít.
