Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven új gazdasági mérőszámot hozott létre a Makronóm Intézet, amely a nemzetközileg leggyakrabban használt mutató, az egy főre jutó jól hiányosságait hivatott kezelni. Az intézet szerint az egy főre jutó bruttó hazai termék pontos leírást ad egy ország aktuális gazdasági teljesítményéről, viszont figyelmen kívül hagy többek között olyan, egyre fontosabbá váló tényezőket, mint a környezeti vagy demográfiai fenntarthatóság.
Az index létrehozásakor a Makronóm Intézet 87 ország adatait elemezve vizsgálatot is végzett, és a kutatás eredményei alapján hazánk 2019-ben a fejlődő országok rangsorában az első helyet érte el, megközelítőleg azonos fejlettségi mutatókkal, mint Olaszország vagy Portugália. A globális rangsorban a 29. helyet szereztük meg.
Elkészült az új mutató
„A gazdasági környezet változékonysága miatt azon országok, amelyek felkészülnek a válságidőszakok kezelésére, hatékonyabban tudnak hosszú távon is működni. Azonban kérdés, hogy a gazdaság fenntarthatósága mely pillérek mentén mutatható meg a leginkább. A negyedik ipari forradalom berobbanása megváltoztatja a munkaerőpiaci elvárásokat, és azon államok, amelyek felkészültnek mutatkoznak ezen innováció befogadására, jobb helyzetbe kerülhetnek a következő évtizedekben. Fontos rávilágítani tehát, hogy mely mechanizmusok szolgálják a munka- és tudásalapú társadalom megszilárdítását, amelyben az ország termelékenysége mind a szellemi, mind a fizikai munkaerőben megmutatkozva prosperálni tud” – elemezte Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
A Harmonikus Növekedési Indexe egy objektív, adatalapú, komplex statisztikai módszertant alkalmazó, ugyanakkor értéket képviselő kompozit mutatószám. Hat pilléren alapulva hivatott kezelni az egy főre jutó GDP-adat korábban megnevezett hiányosságait:
- gazdasági fejlettség,
- munka- és tudásalapú társadalom,
- gazdasági fenntarthatóság,
- környezeti fenntarthatóság,
- társadalmi fenntarthatóság,
- demográfiai fenntarthatóság.
A pillérek együttes vizsgálatából következtethetünk az országok növekedési pályáinak hosszú távú fenntarthatóságára.
Adatelemzésen alapuló módszertan
Nemzetközi szakmai szervezetek már korábban is több alternatív mutatót kínáltak a gazdasági fejlettség, valamint az országok jólétének számszerűsítésére, amelyek képesek árnyalni az egy főre jutó GDP-adatokat. A szakirodalomba leginkább beágyazott két mutató a Világgazdasági Fórum Inkluzív Növekedési Indexe és az ENSZ Emberi Fejlettségi Indexe.
Jövőre gyengébb várható EurópábanA teljes EBRD-térségben az idén 2,3, jövőre 3 százalékos átlagos gazdasági növekedés várható a tavaly elért 6,8-es bővülés után. |
Mindkettő hasonlít a Harmonikus Növekedési Indexre, a fő eltérés a változók súlyozásából adódik, mivel a HNI egy komplex, többváltozós adatelemzési módszer segítségével kombinálja a felhasznált változókat. A mutató a különböző országok fenntartható egyensúlyi növekedési pályáiról, valamint azok összehasonlításáról is képet ad. A célok között szerepelt az egy főre jutó GDP-hez képest többletinformációt nyújtó indikátort készíteni.
Magyarország az első helyen a fejlődő országok között
A Makronóm Intézet a rendelkezésre álló adatok alapján 87 államra kiterjedő nemzetközi vizsgálatot végzett.
Az összesített számok és az egyes pillérekre vonatkozó adatsorok elérhetőségét figyelembe véve 2005-től 2019-ig volt lehetőség vizsgálni a kiválasztott változókat, amelyeket a már korábban említett hat dimenzióban helyeztek el.
Az eredménye alapján Magyarország 2012 óta jelentős növekedést mutatott az összesített indexben, leginkább a munka- és tudásalapú társadalom, valamint a gazdasági fenntarthatóság dimenzióban elért fejlődésének köszönhetően. Míg az előbbit leginkább a foglalkoztatási ráta, a munkatermelékenység, valamint a munkanélküliségi ráta határozza meg, addig az utóbbiban a nettó megtakarítások, a folyó fizetési mérleg pozitív egyenlege, valamint a kamatkiadások adják a növekedés motorját.
Ezzel a növekedéssel 2019-ben hazánk az 1. helyen állt a fejlődő államok rangsorában, míg 29.-en a teljes rangsorban, megelőzve ezzel az olyan, fejlettnek sorolt országokat, mint Olaszország, Horvátország és Lengyelország.
A 2019. évi összesített index alapján készült rangsorban Izland, Norvégia, Svédország, Svájc és Dánia áll az első öt helyen.
Azonban ha dimenziók szintjén vizsgáljuk meg a helyezéseket, láthatjuk, hogy jelentős eltérések vannak az országok fejlődési pályáiban. Például míg Kína és az Amerikai Egyesült Államok a gazdasági fenntarthatóság és a gazdasági fejlettség kategóriában előkelő helyen szerepel, addig a környezeti fenntarthatóság dimenzióban mindkét állam jelentős lemaradásban van, így az összesített indexértékben is hátrébb szorulnak. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a skandináv országok igen előkelő helyen szerepelnek a környezeti fenntarthatóság dimenziójában, ugyanakkor a demográfiai dimenziót teljes egészében az afrikai kontinens, valamint a közép- és dél-ázsiai országok dominálják.
Az év vége lehet a vízválasztó Magyarország szempontjábólBőven öt százalék felett alakulhatott a hazai gazdaság növekedési üteme a harmadik negyedévben, a várakozásokkal szemben még mindig nem csúszott recesszióba a kibocsátás. A kérdés ezzel nem dőlt el, csak néhány hónappal odébb csúszott, előbb-utóbb ugyanis elkerülhetetlen lesz a kényszerű alkalmazkodás, ami pedig az aktivitás visszaesésével jár együtt. |
