A Gazdasági Összetettség Mutató (Economic Complexity Index, ECI) az volumene és szerkezete segítségével becsüli meg egy adott ország tudástőkéjét. A Harvard Egyetem kutatócsoportja az exportkosaruk sokrétűsége és komplexitása alapján rangsorolja az egyes országokat. Az intézmény által megalkotott mutatóban azok az országok képesek jobb teljesítményt elérni, amelyek szofisztikált és specializált képességek széles körével rendelkeznek, és ezáltal komplex termékeket hoznak létre. A mutató megalkotásakor a cél az volt, hogy ne csak önmagában a már előállított termékekre vagy szolgáltatásokra fókuszáljon a vizsgálat, hanem az országok azon képességeire is, amelyek a későbbiekben új termék világpiaci bevezetését tehetik lehetővé.
Magyarország az aktuális 2020-as rangsorban egy helyet javítva a kilencedik helyre lépett előre a 133 ország között, megelőzve az EU országainak nagyobb részét és az Egyesült Államokat is.
Magyarország 2010 óta folyamatosan a legjobb tíz ország közé tartozik, miközben a visegrádi régió másik három országának (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) átlaga a 15., az EU országoké a 22. helyen állt 2020-ban. Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság az összetettségmutatóban egy kivételével minden évben magasabb helyezést ért el, mint az Egyesült Államok. A világ egyik legnagyobb gazdasága jellemzően a 9–12. hely között végzett a Harvard rangsorában, a 2020-as évben a 12. pozíciót érte el.
A Harvard rangsorának első három helyén (Japán, Svájc, Németország) nem történt változás 2019-hez képest.
Az EU tagállamai közül mindössze Németország, Csehország, Ausztria és Svédország előzi meg hazánkat. Az eredmények stabilitását jelzi, hogy a Gazdasági Összetettség Mutató 2020-as rangsorának első nyolc helyén ugyanazok az országok foglaltak helyet és ugyanabban a pozícióban, mint egy évvel korábban. A top 10 ország között egyetlen országcsere történt, Szlovénia kéthelyes pozícióvesztés után az Egyesült Királyság kéthelyes előrelépése a tizedik helyre volt elegendő.
Magyarország áruexportjában az elektronikai termékek, a személygépkocsik és alkatrészeik, a gépipari és vegyipari termékek részaránya a meghatározó.
A magyar áruexporton belül az elektronikai termékeknek van a legnagyobb részesedésük, részben azért, mert az egyre inkább felértékelődő akkumulátorok is itt találhatók. 2020-ban a teljes járműszektor részesedése az exportból 14 százalékos volt, az utóbbi tíz évben csaknem a duplájára emelkedett (7,9 százalékról). A járműveken belül a legnagyobb súlyú termékcsoportba az autók (7,7 százalék) és a járműalkatrészek (4,7 százalék) tartoznak, amelyeket elsősorban Németországba exportálunk. A vegyipari árukon belül a legnagyobb exportrészesedéssel a csomagolt gyógyszerek (2,8 százalék) rendelkeznek. Magyarország legmagasabb összetettségű és részesedésű exportcikkei közé tartoznak a szérumok és vakcinák, a termosztatikus szelepek, a szivattyúk, valamint a számítástechnikai alkatrészek. Összehasonlításul globálisan a legmagasabb összetettségű terület a fotovoltaikus eszközöké (például fényvisszaverős kivetítő projektorok), míg a legkevésbé összetett termékek a nyersanyagok.
A magyar exportban 2005 és 2020 között megjelenő 19 új termékcsoport a teljes magyar export mindössze 2 százalékát adja.
Ezen belül a három legnagyobb részesedéssel rendelkező termékcsoport az irodai gépek, a motorkerékpárok és az építőanyagok ragasztására szolgáló aminogyanták. A legmagasabb összetettségű új exportcikkek közé tartoznak a műszaki célú textiltermékek, a köszörűkövek, az aminogyanták és a vegyipari-laboratóriumi kerámiák. Az új termékek bevezetése 2,6 milliárd dolláros bevételt generált.
A Gazdasági Összetettség Mutatót is felhasználva a szerzők Magyarország esetében 2,1 százalékos átlagos növekedést prognosztizálnak 2020–2030 között.
A növekedési becslés mögötti koncepció azon alapul, hogy a kutatók szerint a motorja a nemzetközi komplexitása. A kutatók a várható gazdasági növekedés becsléséhez négy indikátort vesznek figyelembe: a jelenlegi komplexitást (ECI), a jövőben várható komplexitást (COI), az aktuális egy főre jutó GDP-t, valamint a természeti erőforrások várható exportját. A négy tényező közül háromra nyilvánosan is elérhetők az adatok, azonban a természeti erőforrásokra vonatkozóan nincs publikált adat, miközben a számításaik szerint ennek a tényezőnek van a legnagyobb hatása a várható növekedésre.
Az egyetem módszertana szerint a becsült növekedésnek a komplexitással arányosan kellene alakulnia, azonban az eredmények ezzel a koncepcióval nincsenek összhangban.
A Harvard Egyetem kutatóinak elképzeléseire támaszkodva a gazdasági komplexitás és a növekedés közötti szoros kapcsolatnak azt kellene eredményeznie, hogy minél magasabb a nemzetközi kereskedelem komplexitása, annál nagyobb a várt gazdasági növekedés is. Ez az összefüggés azonban nem érvényesül, ha például Magyarországot és Szlovákiát hasonlítjuk össze. Hazánk mind a jelenlegi, mind a jövőbeli gazdasági komplexitásban jobb helyezést ért el, mint Szlovákia, ennek ellenére a 2020–2030 közötti becsült gazdasági növekedés Szlovákia esetében magasabb. Következtetésünk, hogy míg az összetettségmutató önmagában hiteles mérője egy ország tudástőkéjének, addig a rá épülő GDP-növekedési előrejelzést nagy bizonytalanság övezi. Közvetlen kapcsolat az előbbi mutató, illetve a jövőbeli összetettségi mutató és a becsült növekedési ütemek között alig azonosítható. Ennek oka lehet, hogy olyan tényezők is közrejátszanak a növekedési előrejelzésben, amelyekről nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű publikus információ.
Összességében Magyarország a világ élvonalába tartozik a Gazdasági Összetettség Mutató alapján, azonban a helyezésünk fenntarthatósága érdekében az exportpiaci aktivitás növelése és a külpiacra vitt termékeink további diverzifikálása szükséges.
Hazánk már a 2010-es évek óta tartja előkelő pozícióját a Harvard Egyetem rangsorában, azonban a jövőben ez csak akkor lehet fenntartható, ha sikerül az exportkomplexitásunkat növelni.
