A római jogban gyökerező alapelv, hogy a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni kell, a kockázatvállalás pedig a szerződések velejárója. Ennek megfelelően eddig a hazai bírósági gyakorlat is az volt, hogy a piaci viszonyok változásának lehetőségét a szerződő félnek a kontraktus megkötésekor nem szabad figyelmen kívül hagynia, az ebből eredő rizikót viselnie kell – elevenítették fel a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai annak apropóján, hogy nemrég egy ehhez képest gyökeresen más bírósági döntés született.
Már a madárinfluenza-járvány idején is született egy hasonló döntés
A VG-nek küldött közleményükben előzményként felidézték, hogy már tavaly született egy olyan óvatos előrelépést jelentő ítélőtáblai határozat, amely a korábbi madárinfluenza-járványt fogadta el vis maiorként. Bár a bíróság az akkori ügyben is megerősítette, hogy a gazdasági válságjelenségek fő szabály szerint nem minősülnek vis maiornak, a határozatban ettől függetlenül arra a megállapításra jutottak, hogy a madárinfluenza-járvány – mint természeti eredetű, elháríthatatlan erő – rövid időn belül olyan jelentős, drasztikus piaci változásokat okozott, amelyek emberi eszközökkel nem elháríthatók.
Ezért a bíróság a madárinfluenza-járványra tekintettel megállapította a szóban forgó szerződés teljesítésének lehetetlenné válását.
Újabb mérföldkő: a koronavírus-járvány miatt szabadulni lehet a szerződéses kötelezettség alól
Az újabb ítélőtáblai döntés azonban az említett 2021-es határozatnál is továbbment.
A fenti előzmények fényében a Fővárosi Ítélőtábla nemrég meghozott döntése mérföldkőnek mondható, hiszen az már kifejezetten a koronavírus-járványra és az azzal összefüggő kormányzati intézkedésekre tekintettel ismerte el, hogy adott esetben a szerződő fél szabadulhat a szerződéses kötelezettsége alól. A konkrét ügy tárgya egy bérleti szerződés volt; a határozat értelmében a pandémia és annak megfékezésére tett kormányzati intézkedések kívül esnek mind a bérbeadó, mind a bérlő érdekkörén. A Fővárosi Ítélőtábla kimondta azt is, hogy ebben az összefüggésben a koronavírus-járvány vis maior helyzetnek minősül
– idézte a közlemény Faragó Jánost, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászát.
Az ítélőtábla meglátása szerint a bérlemény, egy cipőbolt, a pandémia és az elrendelt korlátozások következtében alkalmatlanná vált a szerződésszerű használatra – hiszen a kijárási tilalom alól nem jelentett kivételt a cipőbolti vásárlás sem –, ennek kockázatát pedig a bérlő nem köteles viselni. Mivel a bérlemény használatát kizáró korlátozás kívül esik a bérlő érdekkörén,
a polgári törvénykönyv alapján erre az időszakra bérleti díjat nem köteles fizetni
– magyarázta a szakértő.
Az orosz–ukrán háború is jogalap lehet „a szerződéstől való szabadulásra”
Kelemen Dániel, az iroda ügyvédje hozzátette: mivel jelenleg is több olyan jogvita van folyamatban bíróságok előtt, amelyek részben vagy egészben a pandémiával összefüggő okból merültek fel, a vonatkozó bírói gyakorlat továbbra is kialakulóban van.
Ugyanakkor az előbbi döntések alapján úgy tűnik, a bíróságok egyre inkább nyitottnak mutatkoznak arra, hogy az átfogó társadalmi jelenségeket egy-egy adott jogviszony vonatkozásában vis maiorrá minősítsék
– mondta.
A PwC Legal jogászai elképzelhetőnek tartják, hogy az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai és az azzal összefüggő kormányzati intézkedések is válhatnak olyan jelenséggé, amelyek adott esetben – a konkrét tényállástól függően – alapot adnak egy-egy szerződő fél részére a kötelmeik alól való szabadulásra.
