Szerepel az Országgyűlés 2022-es október–november havi üléstervében Finnország és Svédország NATO-belépésének ratifikálása. A finneknek és a svédeknek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásáról külön-külön előterjesztés szól. Mindkettőnek a benyújtója Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadója pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

June,6,,2022,,Helsinki,,A,Woman,Holds,The,Flags,Of
Fotó: Shuttersock

A Finn Köztársaság és a Svéd Királyság NATO-tagságának törvényjavaslatai hosszabb ideje keringenek a parlament falai között, mindkettőt július 14-én nyújtották be. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón erről azt mondta, hogy a kormány azért nyújtotta be a háznak ezeket, mert támogatja a a két ország csatlakozását. 

Az időzítés kapcsán jelezte, hogy a prioritás az volt, hogy a parlament az uniós pénzekkel összefüggő jogszabályokat fogadja el.

Ez megtörtént, ezért ezt követően, még az őszi ülésszakban, jó eséllyel decemberig sor kerül a ratifikálásra is. Eddig azonban hivatalosan nem vették napirendre a vonatkozó törvényjavaslatokat.

Nagyon érik a szavazás

Jelen állás szerint ez így is marad a következő két hét ülésein. Csütörtökön ugyanis nyilvánosságra hozták az Országgyűlés elnökének javaslatát a parlament 2022. évi őszi ülésszakának október 24–27-i, illetve november 2-i ülésének napirendjére vonatkozóan, 

ezek között pedig nincs ott a finnek és a svédek ügye.

Előfordulhat, hogy ez még frissül, és jogtechnikai szempontból arra is van lehetőség, hogy rendkívüli eljárásban akár aznap felvegyék a napirendre a kérdést. De ha mindez nem is következik be, jó eséllyel novemberben dönteni fog az északi országok csatlakozásáról a parlament, mivel sűrű ülésezés következik.

A jövő hónapban a november 2-i ülésen felül még kilencszer ül össze az Országgyűlés.

Először 8–11. között, aztán 14-én, végül pedig 21–24-én. Ugyan papíron az is elképzelhető, hogy a ratifikálás átcsúszik a decemberi napirendre, de tekintve a novemberi programot, inkább az tűnik valószínűnek, hogy Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz még a jövő hónapban elfogadja a magyar parlament.

Jók a kilátások, minden egy irányba mutat

Tobias Billström svéd külügyminiszter éppen tegnap nyilatkozott arról, hogy a svéd kabinet pozitívan látja az ügy magyarországi előrehaladását, és úgy véli, hogy a ratifikálási eljárás hamarosan a végére ér, a parlament szavazni fog. A svéd diplomácia vezetője úgy nyilatkozott, hogy 

nincs okunk azt gondolni, hogy ne kapnánk biztató választ a budapesti Országgyűléstől.

Sanna Marin finn miniszterelnök a napokban beszélt a NATO-csatlakozásról Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, s utána azt mondta, hogy reméli, a lehető leghamarabb jóváhagyják a szóban forgó kérelmet. Október közepéig a 30 NATO-tagállamból 28 támogatta, hogy Finnországot és Svédországot befogadják az észak-atlanti katonai szövetségbe. 

A ratifikálás Magyarország mellett Törökországban is elnyúlik. A skandinávok csatlakozásához viszont ezt be kell várni, mivel a NATO döntései mind a 30 tagország kollektív akaratának kifejezése, minden döntést konszenzussal hoznak meg. 

Magyarország kezdetektől fogva pozitívan viszonyult a két ország csatlakozásához azzal a feltétellel, hogy Törökország vonatkozó érzékenységeit teljességgel figyelembe kell venni.

Miután a kérdéses ügyekben (a két skandináv ország adja ki a török hatóságoknak a Törökország által terroristának minősített személyeket) megállapodás született Törökország és Svédország, illetve Finnország között, ezért a kialakult konszenzust hazánk is támogatta.

Híresen semlegesek voltak, de ennek vége

Finnország és Svédország bár nem tagok, de a NATO elkötelezett partnereinek számítanak: 1994 óta vesznek részt a szövetség békepartnerségi programjában, és aktív szerepet vállaltak és vállalnak NATO vezetésű múltbeli és jelenlegi béketámogató műveletekben (Afganisztán, Koszovó, Irak). A két semleges észak-európai országban az ukrajnai konfliktus kirobbanása után élénk belpolitikai vita alakult ki a szövetséghez való csatlakozásról. 

A közvélemény-kutatások szerint többségbe kerültek a támogatók a svéd és finn társadalomban, 

és mindkét ország biztonságpolitikai felülvizsgálatot folytatott le. A semleges Finnország technikailag készen áll a NATO-tagságra. Niinistö köztársasági elnök értékelése szerint a csatlakozás előnyei felülmúlják a hátrányokat, és mivel közvélemény-kutatások alapján egyértelmű a finn lakosság támogatása, ezért nem írtak ki a témában népszavazást. 

A NATO-csatlakozásra ösztönözte Finnországot az is, hogy az EU védelmi dimenziója nem elégséges, és az uniós védelmi garanciák nem adottak.

Svédország – Finnországgal szemben – inkább ideológiai alapon tartotta távol magát a katonai közösségtől. A világháborúkat követően a többoldalú párbeszédre és a nukleáris leszerelésre állították át a svéd külpolitikát. Svédország a hidegháború után a hadseregét is elkezdte leszerelni, ezzel is jelezve, hogy ellene van a fegyveres konfliktusoknak. Viszont az orosz–ukrán háború kitörése nyomán 2022 március elején Svédországban először haladta meg a csatlakozás-pártiak aránya (46 százalék) az azt ellenzőkét (29 százalék). 

Március végére a kormány és a parlamenti pártok új svéd biztonságpolitikai stratégiát fogadtak el.

Május 15-én az akkor kormányzó svéd Szociáldemokrata Párt vezetősége Svédország NATO csatlakozási kérelme benyújtásának támogatása mellett döntött. A svéd parlamentben május 16-án vitanapot tartottak a NATO-csatlakozásról, majd a parlamenti pártok széles támogatására építve a svéd kormány május 16-án délutáni rendkívüli ülésén döntött Svédország tagsági kérelmének benyújtásáról.