Úgy tűnik, hogy a szankciók jó esetben hatástalanok, rosszabb esetben pedig csak fokozzák a konfliktusokat, sőt hatásaik olykor többszörösen hullanak vissza a szankciók kivetőire - írta legújabb véleménycikkében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzet oldalán, miután felidézte, hogy 1806-ban Napóleon hiába próbálta kontinentális kereskedelmi blokáddal megtörni a brit gazdaságot, a britek elég könnyen találtak alternatív kereskedelmi útvonalakat, így a szankcióval a francia vezető lábon lőtte a kontinenst és végül maga is belebukott. 

Most is ezzel a helyzettel állunk szemben, mivel a brüsszeli döntéshozók közül sokan eltávolodtak a valóságtól, elvesztették politikai és gazdasági realitásérzéküket

- fogalmazott a miniszter, aki szerint nem vették észre vagy nem akarták észrevenni, hogy döntéseik következtében egy lokális, két országra kiterjedő háborús konfliktusból egy globális, Európa egészére kiható gazdasági krízis állt elő.

Sőt, úgy látja, hogy a háborús szankciók kivetésének köszönhetően az európai gazdasági teret a megroppanás veszélye fenyegeti, az unió fokozatosan, politikai és mentális értelemben is rosszabb helyzetbe kerülhet, mint a szankciók címzettje, Oroszország. 

"A szankciók mellett kitartva az a jövő várhat ránk, európaiakra, amit a belga kormányfőtől a Nemzetközi Energiaügynökségen át saját korábbi írásunkig sok helyen már többen felvázoltunk: a tavaly óta tartó, egyre fokozódó energiaválság, ami a már korábban is erodálódó európai versenyképesség további drasztikus visszaesését eredményezheti, idővel az euróövezet és az unió szétesésének irányába is kihathat. Ezzel a brüsszeli elit Európa mint önálló politikai, gazdasági és kulturális entitás fennmaradását veszélyezteti. Ezen negatív hatás alól Magyarország – különösen mint egy a háborúval érintett területtel szomszédos ország – sem vonhatja ki magát" - hívja fel rá a figyelmet. 

NAGY Márton
Fotó: Balogh Zoltán

Az EU elhibázott szankciós politikájának következtében Magyarországnak évente mintegy tízmilliárd euróval magasabb energiaszámlával, tíz százalékkal magasabb inflációval, legalább két százalékponttal alacsonyabb GDP-növekménnyel és a rezsicsökkentés politikájának fenntartása érdekében hozzávetőlegesen ezermilliárd forintos állami többletkiadással kell számolnia – már a mostani helyzetben is!

Szerinte a szankciók feloldásának legfontosabb rövid távú hatása azonban a cserearányok javulása lenne, ami azonnal javítaná a külkereskedelmi és folyó fizetési mérlegünket. A nettó energiaimportunk ugyanis 6,6 milliárd euróval járult hozzá a termékek külkereskedelmi egyenlegének romlásához az első félévben (a romlás háromötöd részét adja), és amennyiben a trend folytatódik, úgy 2022-re a nettó energiaimportunk meghaladhatja a 19 milliárd eurót - mutatott rá Nagy Márton.