A brüsszeli szankciók a vállalkozásokat és a gazdaságot is nehéz helyzetbe hozzák. A kormány a vállalkozások és munkahelyek védelmére további adómódosító javaslatokat kezdeményez, amelyek adókönnyítéseket, egyszerűbb szabályozást, csökkenő adminisztrációs terheket jelentenek – mondta Izer Norbert az MTI-nek. A törvényjavaslat az európai uniós jogharmonizáció és a gazdaság fehérítése érdekében szükséges adómódosításokat is tartalmazza – hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, miután az Országgyűlés napirendjére vette a kormányzati előterjesztést az adótörvények módosítására.
Izer Norbert kiemelte: 14 törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a parlamentnek október 18-án, amelyek közül az egyik legfontosabb a Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett őszi adócsomag. A dokumentum több adónemet érint.
A legfontosabb és legnagyobb hatású egyszerűsítés az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók számára az, hogy 2023. január 1-jétől a személyi jövedelemadó előlegéhez hasonlóan csak negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot, a közterhek megállapítására azonban továbbra is havonta kerül sor. Ezzel negyedére csökken a vállalkozók és az adóhatóság interakcióinak száma, valamint csökken a bevallások beadásával kapcsolatos adminisztráció. Ezen túl a törvényjavaslat megszünteti az átalányadózás választásának azt a feltételét, amely a választás évét megelőző adóévre is bevételi korlátot szabott: 2023-tól az adózási mód választásánál csak azt kell figyelembe venni, hogy az egyéni vállalkozók tárgyévi várható bevétele ne haladja meg a tízszeresét, a kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetén pedig a minimálbér ötvenszeresét.
Nemhogy elengedi, inkább még jobban kiterjeszti a kormány az árstopokat MagyarországonNovemberben újabb könnyítés indul, ami 60 ezer céget érint. A kabinet a szankciós ellen küzd, a lépéseit összehangolja a jegybankkal. Jövő év végére egy számjegyű lesz a drágulás, addig maradnak az árstopok. Az ország energiaszámlája tavaly 7, az idén 17 milliárd euró. |
Egy újdonságra is felhívta a figyelmet az államtitkár: Magyarország az Európai Unióban elsőként vezetheti be az úgynevezett e-nyugtát. A papírmentes nyugtaadás kisebb adminisztrációt, egyszerű használatot és költségcsökkentést jelent a vállalkozónak, továbbá környezetvédelmi és járványügyi szempontból világszerte követendő nyugtaadási móddá válhat. Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan a technika fejlődését is figyelembe véve a jövőben megújulhatna a pénztárgéprendszer, amely a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözhetné – mutatott rá Izer Norbert.
A javaslat törvényi szintre emeli a veszélyhelyzeti normában foglalt azon előírást, amely két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz – mondta az államtitkár.
– tette hozzá. Megjegyezte: az utóbbi évek adópolitikájának fókuszában az adók csökkentése és az adóadminisztráció egyszerűsítése állt. A helyi adótörvény aktuális módosítása pedig igazodott az egyes közvetlen adónemekbe foglalt sajátos, egyszerűbb adózási struktúrákhoz. Ennek eredőjeként négyféle, a különféle adókhoz szabott egyszerűsített iparűzésiadó-megállapítási mód van hatályban. Ezért a javaslat 2023-tól megújítja a helyi adótörvény egyszerűsített iparűzésiadó-alap megállapítására vonatkozó szabályait.
Sokan éltek a fiataloknak járó adókedvezménnyelA 25 év alattiak adómentessége után az első házasoknak járó kedvezményt is igénybe lehet venni. |
Az új modellt alkalmazhatja bármely iparűzésiadó-alany, ha az éves bevétele nem több mint 25 millió, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több mint 120 millió forint – szögezte le az államtitkár. A székhely, telephely szerinti önkormányzatonkénti iparűzésiadó-alap a bevételtől függően sávosan differenciált lesz. Legfeljebb 12 millió forint bevételig az iparűzési adóalap 2,5 millió, a 12 és 18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió, 18–25 millió forint bevétel között, illetve – kiskereskedő átalányadózó esetén – 120 millió forint bevételig pedig 8,5 millió lesz a javaslat szerint az iparűzési egyszerűsített alapja.
Így például a legkisebb vállalkozók – 12 millió forint alatti bevételig – mindössze ötvenezer forint adót fizetnek évente.
Végezetül Izer Norbert szólt arról, hogy az érintetteknek adóbevallást csak akkor kell benyújtaniuk, ha a vállalkozó bevétele a sávhatárt átlépi vagy az adóköteles tevékenységét a településen megszünteti. A legtöbb vállalkozásnak így adóbevallást sem kell beadnia, az egyetlen, iparűzési adóval kapcsolatos feladat a fix összegű adóelőleg évi egyszeri megfizetése lesz.
