Noha a magyarországi nagyvárosokból az autózás infrastruktúrája óriási területet foglal el, a magyarok 63 százalékának nem az autó az elsődleges közlekedési eszköze – derül ki az Aktív Magyarország támogatásával a Magyar Kerékpárosklub megbízásából készített kutatásból.
A 2018 óta kétévente elvégzett felmérés adatai szerint azonban nem növekszik a biciklivel járók aránya sem,
kerékpározni a felnőttek kétharmada szokott, ám csupán a lakosság 16 százaléka számára ez az elsődleges közlekedési forma.
A legtöbben továbbra is a kisebb településeken döntenek a bicikli mellett, a nagyvárosokban kevésbé elterjedt. Tévhit az is, hogy a pártválasztás és a kerékpárhasználat között lenne bármilyen összefüggés, ez még a nagyvárosokban sem bizonyult igaznak.
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke elmondta, hogy a közlekedési forma népszerűsítéséért csak úgy lehet hatékonyan küzdeni, ha tudjuk, hol tartunk, és rendszeresen mérjük a változást. Ehhez a most elkészült Így bringázik Magyarország elnevezésű kutatást nevezte a legfontosabb eszköznek az aktivista, hozzátéve, hogy továbbra is a megnövekedett gépjárműforgalom biztonságérzetre gyakorolt negatív hatása és a kijelölt infrastruktúra hiánya a legfontosabb gátja a közlekedési forma terjedésének. Ez annak ellenére igaz, hogy
a többség támogatja, hogy az állam és az önkormányzatok többet költsenek a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére.
A kutatás Kürti szerint arra is rámutat, mennyire sok még a teendő annak érdekében, hogy a kerékpározás körülményei javuljanak Magyarországon, és minél többen, minél gyakrabban válasszák a kerékpárt a mindennapi közlekedés során.
Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkára örömét fejezte ki, hogy az emberek közel fele kedvező változást tapasztal a kerékpáros közlekedésre alkalmas utak számában és állapotában, valamint kifejtette, hogy a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség adatai a kerékpáreladások csúcsát mutatják az elmúlt egy-két évben, noha a kutatás ezzel ellentétes eredményt hozott, és a kerékpárral rendelkezők számának csökkenését jelezte hazánkban. Kiemelte, hogy a gyengébb közlekedők védelme és az 1,5 méteres előzési oldaltávolság rögzítése a KRESZ-ben kiemelt fontosságot élvez, és a társadalmi támogatottsága szintén magas.
A kutatás szerint
a megkérdezettek többsége szükségesnek tartja a kerékpározás és a gyaloglás biztonságosabbá tételét – pártállástól függetlenül.
