Nincs jégpálya és kevesebb a lámpa az európai karácsonyi vásárokon – vetette fel a The Guardian a minapi cikkében. A lap azt vette észre, hogy a korábbi évekkel ellentétben elsősorban sötétedéstől a karácsonyi vásár nyitvatartásáig kapcsolják fel a fényeket, ellentétben a korábbi egész napos világítással, és a jégpályák helyett görkorcsolyapályával operálnak a nagy hírű vásárok.
Mindezt az ukrán háború következtében kialakult energiaválsággal és a globális felmelegedésből adódó klímaváltozással magyarázzák.
A nyugat franciaországi Tours városában kifejezetten népszerű volt a karácsonyi korcsolyapálya, amelynek a fenntartási költsége korábban 7500 euró körüli összegbe került. Most azonban ez éppen a duplája, mivel ma már ott sem röpködnek a mínuszok karácsony idején. A klímaváltozás miatt átlagosan 10-15 fokos a tél, hó nem igen várható, ilyen hőmérséklet és energiaárak mellett pedig nagyon sokba kerül a jégfelület hűtése.
Hogyan lesz energiatakarékos a karácsonyi vásár?
A kelet-franciaországi Mulhouse (határos a svájci Bázel városával) ugyancsak az energiafogyasztás csökkentését célozza. Az ottani adventi vásár karácsonyfáját korábban mindennap délelőtt 10 órától világították ki. Most napi „eseményként” 17 órakor kapcsolják fel a világítást a város karácsonyi fényeivel együtt – ott ebben az időpontban jellemzően még világos van. A város csökkentette az égők számát, és a világítás új időzítésével 35 százalékkal kevesebb energiát használnak fel. Strasbourgban is téma az energiaváláság, illetve ebben a kontextusban a karácsonyi fények „alacsonyabbra csavarása”.
A világítást teljes egészében LED-lámpákra cserélték, és váltogatva kapcsolják fel a dekorációt, hogy ne egyszerre világítsanak.
A német városok, mint Regensburg, München és Bamberg, lerövidítették a napi világítási időt. A brémai karácsonyi fényszezon, amely általában október végétől február végéig tart, idén november 20-tól január 31-ig működik. Düsseldorfban 15 helyett napi öt órát égnek majd a lámpák. Bad Neuenahrban, hasonlóan Tours városához, jégpálya helyett görkorcsolyapályát telepítenek.
Budapesten is változnak a karácsonyi vásárprogramok a növekvő energiaárak miatt?
A programok alapvetően nem változnak sem a budapesti fő rendezvényeken, sem a kerületi kisebb rendezvényeken. Két nagy változásra azonban minden látogatónak fel kell készülnie. Mind a Vörösmarty tér karácsonyi vásárán, mind a Bazilikánál jóval kevesebb a stand, mint korábban volt, illetve az árak megközelítik az öt évvel ezelőtti svájci szintet. Az árakat jól jellemzi, hogy egy bonbonárus a téren egyetlen kókuszgolyóért, egy diónyi daráltkeksz-alapú csokis, cukormázas bonbonért és egy szelet kókusztekercsért 5200 forintot kért.
A meleg ételek ára is mellbevágó: a lángosért 2000 ezer forintot, a főételekért átlagosan 3800–4500 forintot, a köretekért 2000–2500 forintot kérnek. Három deciliter forralt bor 1200 forint.
Sült kolbász 4000–8000 forint közötti áron kapható. A Vörösmarty tér kínálata kicsit drágább, mint a Bazilikánál, de mindkét vásárban könnyen beleszaladhat a 10 ezres számlába a fogyasztó, ha meleg ételt szeretne fogyasztani, körettel és egy kis forralt borral.
Pedig a járvány előtt a budapesti karácsonyi vásárok azért váltak igazán népszerűvé a turisták körében, mert kifejezetten jó „ugróhelynek” számítottak a budapesti éjszakába. Öt hat évvel ezelőtt a budapestiek is szívesen látogatták a vásárokat, főleg az étel- és italkínálat miatt. Ma viszont ezek az árak már csak kicsit maradnak el a nyugat-európai áraktól, vélhetően ez az oka annak is, hogy az étel- és italpultok előtt nemigen kell sorban állnia a vásárlónak. A karácsonyi vásári termékek minősége és ár-érték aránya azonban meglepően jó. Sőt, idén kicsit vissza is fordult a trend,
nem az ételek és italok miatt érdemes kimenni a vásárba, hanem a kézműves termékekért,
amelyek egy-egy darabja tökéletesen kiegészítheti a karácsonyi ajándékok sorát. Főleg akkor, ha valakinek nincs ötlete, és nem szeretne a hagyományos szórakoztatóelektronikai kütyükkel operálni.
Adventi díszletek
A budapesti vásárok díszletei nemigen változtak, azzal azonban, hogy kevesebb a stand, kevesebb a világítás is. Az ukrán háború, az okozta sokk miatt vékonyabb a vásárlók és a kereskedők pénztárcája is. Az utóbbiak jelentős részének nem éri meg kifizetni a drága helypénzt, mert egyáltalán nem biztos, hogy ki tud árulni annyi terméket, amellyel profitot termel. A gyengébb látogatottság miatt a kapacitások is kisebbek, emiatt szemmel láthatóan kisebb az aktivitás is az adventi vásárokon. Ami a kerületi rendezvényeket illeti, egyedül a Hegyvidék említette meg, hogy energiatakarékossági szempontból LED-eket használ, és spórol a világításon az adventi rendezvényén. Jégpályát azonban állít, ahogy szokás szerint Óbuda és Újbuda is. Ami viszont biztos, hogy a városok szegényesebb kültéri dekorációt használnak az adventi időszakban, főleg a világítástechnikán spórolnak.
