Vegyes, felemás képet mutatnak a szeptemberi kereseti adatok a szakértők szerint. Egyrészt üdvözlendő, hogy az évközi béremelések már látszódnak az adatokon, de közben az olyan magas, hogy a reálbérek csökkenő tendenciába kezdtek.
A reálbér éves változásának dinamikája már 2022 februárja óta egyértelműen lassuló trendet mutat, ami 2022 szeptemberében az (elsősorban a rezsiszabályok átalakítása miatt megugró) infláció következtében negatívba süllyedt. Ez azt jelenti, hogy az árak általános emelkedése már felülmúlta a keresetek bővülését, vagyis a munkavállalók fizetésének vásárlóereje már ténylegesen csökkent, éves alapon csaknem 2 százalékkal – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A következő hónapokban várhatóan folytatódik majd a reálbérek zsugorodása, ugyanis az időközi bérrendezések ellenére a bérdinamika aligha tud lépést tartani az infláció további emelkedésével.
Félmillió forint felett a bruttó átlagkereset MagyarországonMegjelentek a legfrissebb adatok. |
A szakértő szerint előretekintve az a legfontosabb kérdés, hogy a 2023-as minimálbér-tárgyalások során milyen megállapodás születik, ugyanis ez mindenképpen indikatív lesz a gazdaság egészének. Ugyanakkor mivel jövőre átlagosan 16-17 százalék körüli inflációval számolunk, szinte biztosra vehető – hacsak nem lesz 20 százalékos minimálbér-emelés –, hogy megismétlődik az, amit legutóbb 2012-ben láttunk: vagyis hogy a reálbér alakulása az év egészét nézve negatív lesz, tehát éves átlagban csökken a bérek vásárlóereje. A rendkívül magas év eleji minimálbér-emelés súlyos kockázatot hordozna egy technikai recesszióval sújtott időszakban. Ugyanakkor mivel az év második felében már kilábalásra számíthatunk, elképzelhető lehet az a hibrid megoldás, hogy az év eleji bérmegállapodás csak az első hat hónapra szól majd, és 2023 második felének minimálbérszintjének kialakításához újra tárgyalóasztalhoz ülnek majd a felek.
Virág Barnabás: elkerülheti Magyarország a mély recessziótTartósan velünk maradhat a 13 százalékos alapkamat, az árstabilitásnak nincsen alternatívája – mondta az MNB alelnöke egy konferencián. |
Hasonlóképpen látja Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki szerint a szeptemberi kereseti adatok felemás képet mutatnak. Jó hír, hogy a keresetek növekedésének üteme augusztus után szeptemberben is tovább gyorsul, ez azt jelenti, hogy a munkáltatók érdemi része hajtott végre pótlólagos béremelést, illetve növelte év közben is a juttatásokat. Ugyanakkor a mai adatban kedvezőtlen folyamatok is látszanak. Az elmúlt éveket radikális és erőteljes reálbér-emelkedés jellemezte, ez most hazánkban is megszakadt, a reálkeresetek szeptemberben éves összevetésben átlagosan 1,9 százalékkal csökkentek az infláció növekedése miatt.
Az év vége felé közeledve a figyelem egyre inkább a jövő évi bérfolyamatok felé irányul. Előbb-utóbb döntés születik a és a garantált bérminimum jövő évi mértékéről, amely a teljes bérstruktúrára befolyással van. Fontos, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum jövőre is érdemben növekedjen, hogy a reálkeresetek ne szenvedjenek el túlzottan nagy visszaesést, mivel az a munkaerő kivándorlásához, a gazdasági teljesítmény visszaeséséhez vezet. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a vállalkozások mekkora bért tudnak kigazdálkodni. Ez különösen a kkv-k számára lehet nehéz feladat.
