A korábban megkezdett energetikai korszerűsítésre vonatkozó beruházások menthetik meg a hazai állattenyésztőket. Az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult ugyanis olyan súlyos helyzetet teremtett a hazai mezőgazdaság ezen szegmensében, ami az állattenyésztők számára végleges lehet. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint, akik előrelátók voltak, és megtehették, azok már évekkel ezelőtt belevágtak energetikai fejlesztésekbe, maguknak termelnek áramot, és folyamatosan optimalizálják a működésüket. Ők most nulla közeli szerény jövedelmezőséggel tudnak működni.
Azok az állattartók, akik eddig ezt nem tették meg, most nagyon nehéz helyzetben vannak, mert a felhalmozódó veszteség miatt a támogatott telepkorszerűsítési pályázatokhoz a saját erőt nem, vagy csak nagyon nehezen tudják biztosítani. Holott egy korszerű és egy kevésbé korszerű telep fajlagos energiaköltsége között akár több mint kétszeres is lehet a különbség.
A szakember lapunknak elmondta: az elmúlt hónapokban a sertés- és baromfiágazatban olyannyira megemelkedett a gazdák áramra és gázra fordított kiadása, hogy a termelésben a takarmány után az energia jelenti a legnagyobb költségtényezőt. Az állattartók ráadásul nem rendelkeznek annyi tartalékkal – szemben a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdatársaikkal –, hogy az így kieső jövedelmet pótolni tudják. A gazdaságok zöme már rég felélte a tartalékait.
Ezen a helyzeten a termelői árak jelentős emelkedése sem tud érdemben javítani. Legrosszabb helyzetben a sertéstartók vannak, de a baromfisok vesztesége is jelentős.
Az energiaárak ilyen mértékű emelkedése elsősorban a sertés- és baromfiágazatnak okoz problémát. A szabályozott klímájú istállók fűtése, illetve nyáron a hűtése rengeteg villamosáramot és gázt kíván. A naposcsibék és a malacok ráadásul különösen érzékenyek a hőmérsékletre, náluk néhány fok eltérés az optimálistól, már súlyos következményekkel jár. A tejtermelő tehenészetekben a fejési- és tejhűtési-, továbbá a trágyakezelési rendszerek azok, amelyek jelentős áram, illetve gázfogyasztók. A gazdák ráadásul a fűtéssel sem tudnak spórolni, hiszen a termelésben részt vevő állatok esetében rendkívül fontos a megfelelő klíma biztosítása.
Wagenhoffer Zsombortól megtudtuk: a két legelterjedtebb megújuló energiatermelés az állattartó üzemekben a napelem- és a biomassza alapú energia előállítása. Az ügyvezető igazgató szerint egyelőre kevés olyan telep van, amelyik teljesen önellátó energiából és azok aránya sem túl nagy, amelyek részben saját termelésű áramot vagy biogázt használnak a telep energiaellátására.
Ezért lenne fontos, hogy minden állattartó, a telepe méretétől függetlenül, olyan fejlesztési lehetőséghez jusson, hogy energiaellátását önmaga meg tudja oldani – mutatott rá a szakember.
Emellett az engedélyeztetési eljárást is fel kell gyorsítani, jelenleg ugyanis hosszú hónapokat kell várni, mire az illetékesek jóváhagyják az energiatermelő beruházást. Az is problémát jelent, hogy egy biogázüzem telepítése csak egy bizonyos üzemméret mellett gazdaságos, új napelemparkok telepítését pedig a visszatáplálási lehetőség ideiglenes megszüntetése teheti zárójelbe.
Az idei esztendő tehát borítékolhatóan fekete éve lesz a hazai állattenyésztésnek. A folyamatosan emelkedő hús-, tej- és tojásárak miatt a fogyasztás alakulását is nehéz megjósolni, ráadásul az ágazat az időjárás viszontagságainak is ki van téve – a legeltetés és a takarmánytermelés miatt.
– Sok a bizonytalanság a jövőt illetően, emiatt sajnos egyre többen az állományuk csökkentésében vagy rosszabb esetben fölszámolásán gondolkodnak. Ezért is van kiemelt jelentősége annak, hogyan tudjuk hatékonyan és gyorsan a gazdákhoz eljuttatni a közvetlen támogatásokat és a fejlesztési forrásokat – tette hozzá Wagnhoffer Zsombor.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Vémi Zoltán)
