KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködésről döntött az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI és az ORFK.
A digitális pénzügyi bűnözők a fogyasztók érzelmi manipulálásával és megtévesztésével támadnak. A KiberPajzs szervezői ezért a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fognak össze.
Az erről szóló együttműködési megállapodást Kandrács Csaba alelnök, Fömötör Barna főigazgató (Magyar Nemzeti Bank), Kovács Levente főtitkár (Magyar Bankszövetség), Koltay András elnök (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság), Kiss Csaba főigazgató (Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet) és Balogh János országos rendőrfőkapitány (Országos Rendőr-főkapitányság) írta alá Budapesten.
A KiberPajzs projektben az intézmények és a piaci szereplők átfogó oktatási programot indítanak az ügyfelek digitális pénzügyi tudatosságának fejlesztésére.
A kiberbiztonsági kockázatok és az ellenük való védekezési lehetőségek bemutatására széles körű, összehangolt kommunikációs kampány is kezdődik. A KiberPajzs projekt céljai között szerepel a kiberbiztonsági hatósági és piaci folyamatok elemzése, továbbfejlesztése. Hazai és nemzetközi szakmai tudásmegosztás és jó gyakorlatok gyűjtése is szerepel a programban a minél erősebb és hatékonyabb pénzügyi kibervédelem megvalósítására.
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke kiemelte: részben a pandémia, részben a digitalizáció felgyorsulása miatt egyre nagyobb ügyfélkör kezdte el használni a digitális teret. Emiatt a kiberbűnözők napjainkban már nem a bankokra, és más pénzintézetekre koncentrálnak, hanem magukat az ügyfeleket célozzák meg, és őket próbálják „átverni” különböző trükkökkel. A KiberPajzs projektban emiatt különböző oktatási programokat indítanak majd az ügyfelek digitális tudatosságának fejlesztése érdekében, hogy a kiberbiztonsági kockázatokat csökkentsék.
A kiberbűnözés terjedését Kandrács Csaba a következő számsorral érzékeltette: 2019-ben még csupán száz alatt volt a banki átutalásokat érintő csalások száma, ez 2020-ban már ezer felett volt, míg 2021-ben felugrott 2500 fölé. A kártyás csalások, támadások száma 2020-ban elérte 15.000 darabot, 2021-ben a számuk meghaladta a 20 ezret.
Jelezte: az MNB a jövőben körlevelekben ajánlásokat fogalmaz majd meg a bankok számára a kiberbűnözők lehetséges csalási módjairól. Arról is szólt, hogy a jegybank hamarosan elindítja a kiberpajzs.hu oldalt, amelyen oktatói anyagokat publikálnak majd.
A projekt kiemelten figyel a fiatalkorúakra, a fokozottan kiszolgáltatott társadalmi csoportokra (így az idősekre), de a fogyasztók mellett megelőző jellegű üzeneteket fogalmaz meg a kis- és középvállalati, illetve az egyéb céges ügyfelek felé is.
A bűnözők ugyanis nem a pénzügyi intézményeket vagy az infrastruktúrát támadják, hanem elsősorban a (gyors változásokat olykor át nem látó) fogyasztókat. Ezért vált mára alapvető fontosságúvá az elsődleges védelmi vonalnak számító ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése és felkészítése a kiberkockázatok kezelésére.
A KiberPajzs programban az intézmények egységes arculatú, egyszerű üzenetekkel mutatják majd be a főbb csalási formákat, az adathalászat különböző változatait, a hamis banki hívásokat vagy sms-eket, a meghamisított banki weboldalakat, a hamis tranzakciók jóváhagyatási formáit, a csaló befektetési vagy egyéb online ajánlatokat, illetve a közösségi média segítségével történő személyesadat-lopásokat.
A novemberben induló első kampányban plakátokon és üzenetekben három olyan „mindennapi példakép” személyiség birkózik majd meg a pénzügyi kiberkockázatokkal, akinek az élethelyzete hasonlít a legtöbb magyarországi digitális pénzügyi fogyasztóéhoz.
A KiberPajzs program szervezői bíznak benne, hogy az ügyfelek, a hatósági és piaci szereplők együtt „golyóálló” védelmet alkotnak a digitális bűnözők ellen.
