Tojáshiányt vetít előre és kormányzati egyeztetést kér a Tojásszövetség

A tojásra is ársapkát bevezető kormányrendeletre kiadott reakciójában a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) leírja, hogy a tojástermelők továbbra is teljes kapacitással dolgoznak, és igyekeznek a karácsonyi csúcsszezonban is kielégíteni a lakossági igényeket. Mint jelezték, ők is a rendeletből értesültek arról, hogy a tojás is bekerült a hatósági áras termékek körébe. Ráadásul, amíg a tejnél, lisztnél és cukornál egyféle termékre terjesztették ki a hatósági árakat, addig a tojásnál mindenféle tartásmódra, méretre és csomagolásra bevezették az árstopot. Ezért az ágazat szakmai egyeztetést kér a gazdaságfejlesztési minisztertől és az agrárminisztertől, de természetesen a gazdák addig is mindent megtesznek, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikból biztosítsák a megfelelő tojásellátottságot. Ez azonban a megváltozott helyzetben nem lesz könnyű – szögezték le közleményükben.

Sütő Zoltán, a Tojásszövetség elnöke felidézte, hogy 

ennek nagy részét nem húsvétkor, hanem a karácsonyi csúcsidőszakban fogyasztjuk. Ekkor van lehetősége a termelőnek szert tenni arra a haszonra, amelyet egyébként a szűkös nyári szezonban nem tud érvényesíteni, illetve elveszít.

– mondta.

Ha az árstoppal lefölözik a termelő hasznát, akkor sajnos nem tud tartalékot képezni és fejleszteni. A tojástermelés nem egy gyártósor, amelyet bármikor le lehet állítani, vagyis az előretervezés a teljes folyamat időigényessége miatt nagyon fontos tényező. Sajnos a mostani körülmények között ez teljesen kiszámíthatatlan és tervezhetetlen lett – nyomatékosította.

Félő, hogy a hatósági ár következményeként a kiskereskedők kevesebb terméket forgalmaznak majd, és maximálják az egy vevőnek eladható mennyiséget, ezért kevesebb tojást fognak rendelni a termelőtől, ez pedig a termelőkapacitások leépítését vonhatja maga után.

Magyarország nem tojásexportőr: a magyar termelés nagyjából 80 százalékát fedezi a hazai igényeknek, így sajnos importra is szükségünk van. 

Mint írták, a tojás fogyasztói ára három lépcsőben alakul ki:

• termelői költségek : A termelői költségek 70 százaléka a takarmányköltség, amely egyrészt az orosz–ukrán háború miatt (mindkét ország fontos búza-, kukorica- és napraforgó-termelő) akár négyszeresre drágult, másrészt a takarmánynál világpiaci árakkal számolnak, sok esetben euróban kell fizetni, így a forintgyengülés sem tett jót neki. Jelentős tétel még a tojótyúkok beszerzése és felnevelése, az energetika (fűtés, hűtés, légcsere), az állatgondozás (emberi munkaerő, gépek), az állategészségügyi, higiéniai költségek, az amortizáció, valamint a karbantartás és az új eszközök beszerzése. Az energiánál tízszeres, hússzoros drágulások jellemzők.
• csomagolóhelyi ár: A tojások nagy része csomagolóközpontokba kerül, ahonnan csomagolóhelyi áron továbbítják az árut az üzleteknek. Itt a legnagyobb költség a csomagolóanyag, amely egy újabb „hozzávaló”, a ​ papír drágulása miatt szintén ​jócskán emelkedett.
• fogyasztói ár: A nagy áruházláncok általában versenyeztetik a tojásbeszállítókat, kiválasztják a legalacsonyabb áron szállító termelőt. Így a tojás végső, fogyasztói árát – a saját költségeik ráterhelése után – a kereskedők határozzák meg.