Átlépte a 12 ezermilliárd forintos határt és új csúcsra emelkedett a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek állománya szeptember végén, igen erőteljes, 21,7 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

20220927 GyőrAudi Hungaria - Szerszámgyár bővítésének átadó rendezvénye, Fotó: Csapó Balázs CSB Kisalföld 20220927 Győr Audi Hungaria - Szerszámgyár bővítésének átadó rendezvénye, Fotó: Csapó Balázs CSB Kisalföld
Fotó: Csapó Balázs / Kisalföld

A jegybank statisztikái szerint az elmúlt egy év alatt a rövid lejáratú hiteleknél az átlagnál is jóval dinamikusabb volt a növekedés: a folyószámlahitelek állománya például 29,4 százalékkal emelkedett éves összevetésben, elérve az 1662 milliárd forintot. 

Az egyéb éven belüli hiteleknél ennél is gyorsabb, 32,3 százalékos bővülést mért éves alapon az MNB, itt a portfólió mérete már meghaladta az 1072 milliárd forintot.

Ezzel együtt a hosszú futamidejű kölcsönöknél sincs különösebb ok a panaszra: a legfeljebb ötéves lejáratú hitelek mennyisége kereken 20 százalékkal, 3140,5 milliárd forintra, az öt éven túliaké pedig 18,9 százalékkal, 6162,1 milliárd forintra hízott a szeptemberig számolt egy év alatt.

 

Az éven belüli lejáratú hitelek előretörésével némileg átrendeződött a céges portfólió összetétele is: a folyószámlahitelek részesedése 13-ról 13,8 százalékra nőtt tizenkét hónap alatt, miközben az egyéb, éven belüli lejáratú kölcsönöké is 8,2-ről 8,9 százalékra emelkedett. 

Ezzel együtt a teljes állomány bő háromnegyedét még mindig a hosszú lejáratú hitelek adják, igaz, a teljes portfólióbeli súlyuk éves összevetésben 1,5 százalékponttal, 77,3 százalékra olvadt.

Ami viszont különösen figyelemre méltó, hogy a vállalati devizahitelek állománya kiugró mértékben, 33,6 százalékkal nőtt a szeptember végéig tartó egy év alatt, meghaladva a 4930 milliárd forintot: ebben az átértékelődés mellett az is meghatározó szerepet játszhatott, hogy a bevételük egy részét idegen fizetőeszközökben realizáló cégek érdeklődése a forintkamatok emelkedésével ismét a devizahitelek felé fordult. 

A devizahitelek súlya – hosszú évekig tartó, lassú csökkenés után – ismét emelkedni kezdett a céges portfólióban, és a 2021. szeptemberi 37,3-ről 41 százalékra ugrott.

 

A devizahitelek térnyerése a tranzakciós adatokon is tükröződik: miközben a múlt év első három negyedében még összességében 21,6 milliárd forintos mínuszt mutatott az új hitelfelvételek és törlesztések egyenlege, idén az első kilenc hónapban már 567 milliárdos plusz keletkezett. A forinthiteleknél egyébként 623,8 milliárdról 734,6 milliárd forintra emelkedett a kumulált érték, így az összesített tranzakciós egyenlegnél kimutatott többlet több mint a duplájára, 1300 milliárd forint fölé ugrott egy év alatt.

Újabb segítség: kétszázmilliárd forintból mentik meg a magyar gyárakat

A kormány, szem előtt tartva a gazdasági elkerülését és a teljes foglalkoztatottság megőrzését, mérlegelte a helyzetet, és a már bejelentett Gyármentő programon túl újabb segítségként 200 milliárd forintos keretösszegű Gyármentő garancia- és hitelprogram megindításáról döntött. A két részből álló program 2023. január 1-jén indul – jelentette be csütörtöki közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

A program egyik elemeként a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 100 milliárd forint keretösszegű Gyármentő likviditási garanciaprogramot indít a nagy- és középvállalkozások számára, amelyben az MFB állami kezességet, illetve garanciát vállal a forgóeszköz-, a folyószámla-, illetve a működést finanszírozó hitelek biztosítékaként.

Mindez egyrészt közvetlenül csökkenti a kamatterheket, másrészt az érintett szereplők finanszírozásán keresztül forráshoz jutnak a mikro-, kis- és középvállalati szektorból kikerülő beszállítók, szolgáltatók is.

A program másik elemeként az Eximbank Zrt. 100 milliárd forint keretösszegű Gyármentő beruházási hitelprogramot indít, amelyben az EXIM államilag támogatott, rendkívül kedvezményes és a futamidő végéig fix kamatozású beruházási kölcsönöket nyújt a hazai termelő közép- és nagyvállalatok energiahatékonysági, illetve megújuló energiatermelő beruházásaihoz. A kamat maximális mértéke a forinthitelek esetén 5, az euróalapúaknál pedig 3,5 százalék lehet – ismertette a miniszter. Az Eximbank beruházási hitele kiegészíti a már meghirdetett Gyármentő program 150 milliárd forintra tehető, vissza nem térítendő támogatását, amelyre már 168 vállalkozás regisztrált. Ha megfelelnek a hitelprogram feltételeinek, akkor olyan vállalkozások is élhetnek a lehetőséggel, amelyek a vissza nem térítendő támogatásra nem jogosultak. Az elérhető maximális kölcsönösszeg – az igénybe vett állami támogatások jogcímétől függően – meghaladhatja a 2 milliárd forintot.