BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új csúcsot hozott a szeptember a céges hiteleknél

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Több mint ötödével nőtt egy év alatt az állomány, ismét emelkedik a devizahitelek aránya.

Átlépte a 12 ezermilliárd forintos határt és új csúcsra emelkedett a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek állománya szeptember végén, igen erőteljes, 21,7 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

20220927 GyőrAudi Hungaria - Szerszámgyár bővítésének átadó rendezvénye, Fotó: Csapó Balázs CSB Kisalföld 20220927 Győr

Audi Hungaria - Szerszámgyár bővítésének átadó rendezvénye, 

Fotó: Csapó Balázs CSB Kisalföld
Fotó: Csapó Balázs / Kisalföld

A jegybank statisztikái szerint az elmúlt egy év alatt a rövid lejáratú hiteleknél az átlagnál is jóval dinamikusabb volt a növekedés: a folyószámlahitelek állománya például 29,4 százalékkal emelkedett éves összevetésben, elérve az 1662 milliárd forintot. 

Az egyéb éven belüli hiteleknél ennél is gyorsabb, 32,3 százalékos bővülést mért éves alapon az MNB, itt a portfólió mérete már meghaladta az 1072 milliárd forintot.

Ezzel együtt a hosszú futamidejű kölcsönöknél sincs különösebb ok a panaszra: a legfeljebb ötéves lejáratú hitelek mennyisége kereken 20 százalékkal, 3140,5 milliárd forintra, az öt éven túliaké pedig 18,9 százalékkal, 6162,1 milliárd forintra hízott a szeptemberig számolt egy év alatt.

 

Az éven belüli lejáratú hitelek előretörésével némileg átrendeződött a céges portfólió összetétele is: a folyószámlahitelek részesedése 13-ról 13,8 százalékra nőtt tizenkét hónap alatt, miközben az egyéb, éven belüli lejáratú kölcsönöké is 8,2-ről 8,9 százalékra emelkedett. 

Ezzel együtt a teljes állomány bő háromnegyedét még mindig a hosszú lejáratú hitelek adják, igaz, a teljes portfólióbeli súlyuk éves összevetésben 1,5 százalékponttal, 77,3 százalékra olvadt.

Ami viszont különösen figyelemre méltó, hogy a vállalati devizahitelek állománya kiugró mértékben, 33,6 százalékkal nőtt a szeptember végéig tartó egy év alatt, meghaladva a 4930 milliárd forintot: ebben az átértékelődés mellett az is meghatározó szerepet játszhatott, hogy a bevételük egy részét idegen fizetőeszközökben realizáló cégek érdeklődése a forintkamatok emelkedésével ismét a devizahitelek felé fordult. 

A devizahitelek súlya – hosszú évekig tartó, lassú csökkenés után – ismét emelkedni kezdett a céges portfólióban, és a 2021. szeptemberi 37,3-ről 41 százalékra ugrott.

 

A devizahitelek térnyerése a tranzakciós adatokon is tükröződik: miközben a múlt év első három negyedében még összességében 21,6 milliárd forintos mínuszt mutatott az új hitelfelvételek és törlesztések egyenlege, idén az első kilenc hónapban már 567 milliárdos plusz keletkezett. A forinthiteleknél egyébként 623,8 milliárdról 734,6 milliárd forintra emelkedett a kumulált érték, így az összesített tranzakciós egyenlegnél kimutatott többlet több mint a duplájára, 1300 milliárd forint fölé ugrott egy év alatt.

Újabb segítség: kétszázmilliárd forintból mentik meg a magyar gyárakat

A kormány, szem előtt tartva a gazdasági recesszió elkerülését és a teljes foglalkoztatottság megőrzését, mérlegelte a helyzetet, és a már bejelentett Gyármentő programon túl újabb segítségként 200 milliárd forintos keretösszegű Gyármentő garancia- és hitelprogram megindításáról döntött. A két részből álló program 2023. január 1-jén indul – jelentette be csütörtöki közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

A program egyik elemeként a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 100 milliárd forint keretösszegű Gyármentő likviditási garanciaprogramot indít a nagy- és középvállalkozások számára, amelyben az MFB állami kezességet, illetve garanciát vállal a forgóeszköz-, a folyószámla-, illetve a működést finanszírozó hitelek biztosítékaként.

Mindez egyrészt közvetlenül csökkenti a kamatterheket, másrészt az érintett szereplők finanszírozásán keresztül forráshoz jutnak a mikro-, kis- és középvállalati szektorból kikerülő beszállítók, szolgáltatók is.

A program másik elemeként az Eximbank Zrt. 100 milliárd forint keretösszegű Gyármentő beruházási hitelprogramot indít, amelyben az EXIM államilag támogatott, rendkívül kedvezményes és a futamidő végéig fix kamatozású beruházási kölcsönöket nyújt a hazai termelő közép- és nagyvállalatok energiahatékonysági, illetve megújuló energiatermelő beruházásaihoz. A kamat maximális mértéke a forinthitelek esetén 5, az euróalapúaknál pedig 3,5 százalék lehet – ismertette a miniszter. Az Eximbank beruházási hitele kiegészíti a már meghirdetett Gyármentő program 150 milliárd forintra tehető, vissza nem térítendő támogatását, amelyre már 168 vállalkozás regisztrált. Ha megfelelnek a hitelprogram feltételeinek, akkor olyan vállalkozások is élhetnek a lehetőséggel, amelyek a vissza nem térítendő támogatásra nem jogosultak. Az elérhető maximális kölcsönösszeg – az igénybe vett állami támogatások jogcímétől függően – meghaladhatja a 2 milliárd forintot.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.