A monetáris tanács úgy látja, hogy javult a kockázatvállási hajlandóság a világban, de a háború miatt nagyok a kockázatok a régióban – kezdte a háttérbeszélgetést Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miután a monetáris tanács a mai kamatdöntő ülésén változatlanul 13 százalékon hagyta az alapkamatot. A szakember szerint a belső kereslet lassul, miközben az ipari termelés és az bővült, ez a két hatás az energiaárak csökkenésével együttesen a folyó fizetési mérleg javulását vetíti előre már rövid távon is.
Az inflációról azt mondta, hogy a monetáris tanács úgy látja, 2023 elején egyre markánsabban jelennek meg a dezinflációs hatások. Jelezte, hogy december elején ismét megtartják a devizapiaci swaptendereket.
Az október közepén bevezetett eszközök hatások voltak, „stabilabb a pénzpiaci helyzet”. A szigorú monetáris kondíciók azonban tartósan fennmaradnak.
A növekedésről azt mondta, hogy a harmadik negyedévi növekedési adatok kedvezők voltak.
Összességében a szélsőséges kimeneteket sikerült elkerülni Európában, de a lassulás velünk van
– fogalmazott. A magyar adatokról azt mondta, hogy a negyedik negyedévben folytatódik a gazdaság lassulása. Ha az adatok mögé nézünk, látszik, hogy kitartott a belső kereslet gyengülése, mint fogalmazott, „szükségszerű alkalmazkodás” megy végbe, de az energiafogyasztás is visszaesett, mind a földgáz, mind az áram esetében ez látható a jegybank alelnöke szerint.
A jó hír, hogy az ipari termelés két számjegyű dinamikát mutatott, a havi bázisú növekedés is ezt mutatja. A szerkezetében látható, hogy a belső keresletben lassulás figyelhető meg, miközben az export javult. Ez a két hatás az energiaárak csökkenésével azt okozza, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya javulni fog, sőt, már túl vagyunk a mélyponton is szerinte, még az elemzői várakozásoknál is jobb lett a szeptemberi adat.
Az kétharmadát az energiaárak és az élelmiszerárak emelkedése okozza Európában, a magyar adatok is beilleszkednek ebbe a sorba. A magyar inflációban 60 százalékot magyaráz ez a két hatás. Az inflációs ráta emelkedését döntően az élelmiszer-drágulás okozza,
kellemetlen meglepetések benne vannak a pakliban
– fogalmazott, hozzátéve, hogy sok országban már csökken az infláció, de az élelmiszer-drágulás továbbra is húzza az áremelkedéseket.
Hangsúlyozta, minden transzmissziós csatornára szükség van, hogy az inflációt megfékezzék, és egy tartósan csökkenő pályára állítsák. A célzott intézkedésekről azt mondta, hogy a kockázatiprémium-sokkok erős hatást gyakorolhatnak egyes országok devizapiacaira. A likviditás több mint fele tartósan lekötött, míg a másik fele az egynapos betéti eszközben található. Hangsúlyozta, hogy folytatódnak a devizaswaptenderek és a diszkontkötvény-aukciók.
Leszögezte, hogy a jegybank az október közepén bevezetett eszközöket a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza. Ezen a téren azt látják, hogy a külső közegben volt elmozdulás, de ez még nem trendszerű.
Nagy kérdésnek nevezte, hogy a háborúnak mik lesznek a fejleményei, ahogy az feloldódása is kérdéses még. A nagy jegybankok szigorítása folytatódik, ami a feltörekvő piacokat nyomás alatt tartja. A folyó fizetési mérleg hiánya és az EU-megállapodás is befolyásolja a kockázati megítélést.
A jegybank álláspontja, mióta egy magasabb inflációs közegbe léptünk, hogy az árstabilitás elérése a kulcs. Az infláció letörésének nincs alternatívája, ehhez a monetáris transzmisszió minden csatornájára szükség van
– válaszolta a kormány betéti kamatstopról hozott döntésére vonatkozóan, hozzátéve, az intézkedés hatását egyelőre pontosan még nem látják, szerinte ez a következő napokban fog kiderülni. Hogy az MNB eredményeit ez miképp érinti, arról azt mondta, a kérdés szerinte „sokadlagos”. A meglévő eszközök használtságán a kormány döntése nem fog változtatni.
Az EU-tárgyalásokról azt mondta, azt látják, hogy a végükhez közelednek, de csak akkor lesznek lezárva, ha a tinta megszárad a papíron. „Mi hiszünk a százszázalékos megállapodásban” – mondta.
Az inflációval kapcsolatban elmondta, hogy az az év végéig növekvő pályán marad, meghatározó lesz az élelmiszerárak emelkedése, felfelé mutató kockázatokkal.
A jövő év elejére várható trend: mind a belső, mind a külső folyamatok egy irányba mutatnak, hogy 2023 első negyedévében bekövetkezik a tetőzés, ugyanakkor ez a fordulat elhúzódó, fokozatos lehet. Érdemi inflációcsökkenés csak az év második felében várható.
Folyamatosan egyeztetnek a kormány szereplőivel Virág Barnabás szerint, ennek megfelelően minden észrevételüket jelezték. Figyelemmel követik, hogy a részpiacokon milyen elmozdulások történnek, de továbbra is a monetáris transzmisszió hatékonyságát tartja elsődlegesnek a jegybank – válaszolta ismét az MNB alelnöke a betétikamat-stopról.
