Egy hónap után ismét kamatdöntő ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely változatlan szinten, 13 százalékon hagyta az alapkamatot.
A hírre a forint is reagált, pár perccel kettő óra után 408-as jegyzésnél állt az euróval szemben a bankközi devizapiacon.
A döntés hátteréről 15 órától tart online háttérbeszélgetést Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Mindenképpen érdemes lesz figyelni az eseményt, mert kiderülhet, hogy milyennek ítéli a monetáris transzmisszió és az eddigi lépések hatékonyságát a jegybank, ahogy szóba kerülhet az is, hogy miképp vélekednek az MNB-ben arról, hogy kamatstopot vezetne be a kormány bizonyos bankbetétek esetében. Az eseményt élőben közvetítjük.
Lezárta, majd kinyitotta a kamatemelési ciklust az MNB
Szeptember végén jelentette be Matolcsy György jegybankelnök, hogy az MNB lezárja a 2021 júniusában elindított kamatemelési ciklust, mivel „nincs értelme továbbmenni két számjegyű alapkamatnál”. A forint drasztikus gyengülése azonban alaposan felülírta a jegybank számításait, emiatt október közepén jócskán megemelte a kamatfolyosó plafonját, 15,5-ről 25 százalékra, miközben 17 és 18 százalékos kamatok mellett hirdetett meg egynapos tendereket. A monetáris tanács emellett arról is határozott, hogy az év végéig biztosítja az energiaimport kifizetéséhez szükséges deviza döntő részét.
Az intézkedések célt értek, a forint jelentős erősödésbe kezdett, és ha nem is sikerült az euró ellenében a 400-as szintet tartósan áttörnie, de legalább eltávolodott a 434 forintos történelmi mélyponttól.
A dollárral szemben pedig még látványosabb volt az erősödés, az amerikai fizetőeszköz két hete már a 400-as jegyzés alatt tartózkodik, pedig október közepén 450 forintot is elkértek egy dollárért.
Mindenki az inflációs fordulatra vár
Közel lehet már az inflációs fordulat – Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint egyértelműen körvonalazódik, és várhatóan jövő év elején sor kerülhet erre. A mértéke lesz igazán kérdéses, az elemzők hiába mondták szinte biztosra, hogy 22-23 százalékon megállhat, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már 25 százalékról beszélt egy interjúban, ami minden eddigi becslésnél magasabb szám. Hogy így lesz-e, egyelőre talány, mindenesetre a leendő tárcavezető szavait erősíti, hogy októberben 21,1 százalék volt a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon, tehát nem úgy tűnik, hogy szűnne az árnyomás. Azt ellenben a legtöbb elemző már nagyobb valószínűséggel állítja, hogy a bázishatások, a nemzetközi energiaárak mérséklődése és az ellátási láncok helyreállása miatt 2023 végén ismét egy számjegyű lehet az ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is jósolta.
