A háború kitörése előtt, februárban (mivel a KSH az adatokat a tárgyhó első 20 napján veszi fel, ezért ebben az adatban a fegyveres konfliktus hatása még nincs benne) az már jóval a jegybanki célsáv fölött volt, 8,3 százalékon, és már ekkor is jelentős problémát okoztak az élelmiszerárak, amelyek átlagos növekedése 11,3 százalékot tett ki – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. 

 

Demonstration on Ukraine war and energy crisis - Magdeburg
Európa-szerte egyre többen látják értelmetlennek a szankciókat és persze a háborút is
Fotó: AFP

 

Jóval a célsáv felett

Február közepén a 2022-es inflációra vonatkozó elemzői konszenzus 6,25 százalék volt – ehhez képest számítunk így, az év vége felé éves átlagban 14,6 százalékos pénzromlásra – tette hozzá. Ekkor érdemi forintgyengülés nem volt, egy euróért 2021 februárjának és 2022 februárjának elején is 355-356 forintot kellett fizetni. Ugyanakkor már szerepe volt az energiaárak növekedésének, még ha ez nem is azonnal jelent meg az árakban: míg 2021 februárjának elején a gáz ára a holland tőzsdén 18,1 euró volt, addig ez 2022 azonos hónapjára 76,2 euróra, azaz több mint a négyszeresére emelkedett.

Ehhez képest 2022 novemberében az infláció 22,5 százalékon zárt – húzta alá a szakértő, hozzátéve, hogy a legfontosabb tényező továbbra is az élelmiszerek drágulása, amelynek a mértéke meghaladja a 40 (!) százalékot. Ismert, hogy egyes feldolgozott élelmiszerek ára ennél sokkal nagyobb mértékben nőtt.

A pénzromlás jelentős gyorsulásában egyértelmű szerepe van a háborúnak és a szankcióknak, ám ezzel kapcsolatosan eltérnek az elemzői vélekedések. E kettő az infláció 50-80 százalékát okozhatja, ám a pontos mérték nehezen számszerűsíthető. A szankciók között van, aminek a gazdasági vagy inflációs hatása nulla (például egy-egy fontos orosz ember szankcionálása), van, aminek ennél némileg komolyabb (egy-egy termék vagy termékcsoport importtilalma, amelynek nyomán az európai piacon a kínált mennyiség csökkenése miatt emelkedik az ár) és van, aminek jelentős – ez utóbbiba leginkább az energia sorolható, amely közvetve mindent megdrágít.

 

Gazdasági háború zajlik

Az intézkedések hatására egy gazdasági háború alakult ki, amelyben az egyik fél valamilyen lépésére a másik reagál – például az Európába szállított gázmennyiség korlátozásával. A szankciók egyik célja az volt, hogy Oroszországot megfossza a bevételeitől, ezáltal nehéz helyzetbe hozva azt. 

Ez azonban nem volt sikeres, a magas árak miatt az azt megelőző évi bevételüket már az év közepéig realizálták. Az energiára kivetett intézkedések ezt a behozatal korlátozásán keresztül kívánták elérni. Látva azonban, hogy az Oroszországból érkező gáz, illetve olaj nem váltható ki egyik napról a másikra, itt is a kínálat visszaesése adódott, amely az ellenértékek emelkedését vonta maga után. 

Ezt tovább fokozta a pénzpiaci spekuláció, illetve a konfliktus nyomán felfokozott hangulat (gázhiánytól való félelem), így augusztus végére a holland tőzsdén 340 euróért kereskedtek a gázzal – a magyar ára pedig ehhez igazodik, hívta fel a figyelmet Regős Gábor.

Emlékeztetett arra is, sok esetben azt láthattuk, hogy már egy-egy szankciós intézkedés belengetése, tehát az energiahiánytól való félelem felfelé vitte az árakat. Bár a szankciók vonatkozó része alól sikerült mentességet szereznie hazánknak (érkezik a gáz és az olaj Oroszország felől), az árak emelkedése ránk is hatott, sőt, mivel a gázárhoz kötött áram nagyjából harmadát is importáljuk, ezért ránk jobban is. 

Ez az energiaszerződések megújulásával fokozatosan megjelenik az egyes termékek és szolgáltatások árában, illetve az átlagfogyasztás felett növekedtek a háztartási energiaárak is, amely szintén inflációt jelent. Ez utóbbi azonban a teljes pénzromláson belül csak mintegy három százalékpont. Nagyobb szerepe van a magyar inflációban a forint jelentős gyengülésének, amelyet az Európai Unióval való megállapodás mérsékelt. A hazai fizetőeszköz a megállapodás megkötése óta érdemben erősödött – sorolta Regős Gábor. Szintén összetevő a magasabb fogyasztóiár-indexben a rossz hazai termés.

 

Elhúzódó inflációs csúcs

Az inflációs csúcs a jövő év első felére várható, Regős Gábor szerint biztosan 25 százalék felett, de remélhetőleg 30 alatt. Az éves átlag ennél érdemben kedvezőbben alakulhat, van esély arra, hogy 2023 végére a pénzromlás a mostaninál jóval alacsonyabb, akár egy számjegyű legyen. 

Ennek azonban az a feltétele, hogy az energiaárak ne szabaduljanak el az ideihez hasonló mértékben, továbbá hogy a forint erősödjön, és ne legyen újabb kedvezőtlen esemény. A a megállapodás szerint jövőre 16, míg a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedik, tehát az átlagfizetések növekedése is várhatóan két számjegyű lesz. A reálbérek pontos alakulását még nem lehet előre jelezni, szükség esetén nem kizárt, hogy az ideihez hasonlóan jövőre is lesznek évközi fizetésemelések.