BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az önkormányzati adóemelések éve lehet 2023

Az adóemelési tilalom eltörlése arra ösztönözheti a települési önkormányzatokat, hogy újra éljenek a köztehernövelésre, valamint az új adónemek bevezetésére vonatkozó jogukkal.

A kormány adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára 2021-ben a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében, amelyet 2022-ben is fenntartottak. 2023. január 1-jétől azonban a tilalmat feloldják, ezzel megnyitva a lehetőséget a helyi önkormányzatok előtt új adónemek bevezetésére, illetve a meglévők mértékének megemelésére – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

A 2021 óta tartó adóbevezetési, valamint közteheremelési tilalmat 2023-tól eltörli a kormány, 

amely arra ösztönözheti a települési önkormányzatokat, hogy újra éljenek az adóemelésre, valamint az új közterhek bevezetésére vonatkozó jogukkal.

A „póznaadó” mellé további kreatív települési adók érkezhetnek

A helyi adókról szóló törvény szerint a települési önkormányzatok az illetékességi területükön olyan települési adót vezethetnek be rendelettel, amelyet más törvény nem tilt. 

 

A települési adó bármely adótárgyra megállapítható, feltéve, hogy arra nem terjed ki más törvényben szabályozott közteher hatálya.

 

Emellett a települési adónak nem lehet az alanya állam, önkormányzat, szervezet, valamint vállalkozó. Már eddig is megjelentek különböző kreatív települési adónemek, mint például a „magaslesadó” vagy „póznaadó”, amelyek nem biztos, hogy kiállják a törvényesség próbáját.

adóemelés
Fotó: Shutterstock

 

A Kúria több döntésében is foglalkozott már a települési adókkal, és többek között megállapította, hogy túllépi a törvényi kereteket az a településiadó-rendelet, amelynek alanya általánosságban természetes személy. További döntéseiben pedig kimondta, hogy az alanyi és tárgyi kör meghatározása során figyelembe kell venni a helyi adótörvény és az alaptörvény rendelkezéseit. Így az adókivetés nem vezethet például kettős, vagy »szankciós« adóztatáshoz

 

 – hívja fel a figyelmet Gerhát Mihály, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Emellett fontos szempont, hogy a közteher mértéke nem lehet konfiskáló jellegű, így például a telek- vagy építményadó esetén olyan mértékű, amely belátható időn belül felemészti az adótárgy forgalmi értékét.

Az önkormányzatoknak mérlegelni kell a helyi sajátosságokat is

A szakemberek azt is kiemelték, hogy új adónem bevezetése esetén az önkormányzatnak figyelembe kell vennie a helyi sajátosságokat is. Azaz előírhat eltérő adómértéket különböző szempontok szerint, azonban ennek jogszerűsége attól függ, hogy a szabályozás kialakításakor elvégezte-e a szükséges mérlegelést: figyelemmel volt-e az adóalanyok teherviselő képességére és az eltérő adómértéket tudja-e kellően indokolni a helyi sajátosságokkal.

 

Az önkormányzati adó mértéke különböző lehet bel- vagy külterületi ingatlan esetén, és attól is függhet, mi az építmény rendeltetése, illetve milyen egyéb fizikai adottságai vannak. A helyi adó nem lehet diszkriminatív jellegű sem: a Kúria több döntésében kimondta, hogy az adóalanyok és adótárgyak közötti különbségtétel, például adózási övezetek kialakítása nem vezethet önkényes, objektív tulajdonságokkal indokolható diszkriminációhoz

 

 – teszi hozzá Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza. 

A fenti követelményeknek nem megfelelő önkormányzati adóztatással szemben több jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre, például a bíróság, az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó szerv vagy az ombudsmanhoz fordulás. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.