Miközben csak most dőlt el, hogy hamarosan hozzáférhet Magyarország az őt megillető uniós forrásokhoz, már javában zajlik az új ciklus pályázatainak eredményhirdetése: az elmúlt hetekben egymás után jelentek meg a nyertesek a települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatására életre hívott TOP Plusz programban, csak a múlt héten több mint 400-at hirdettek ki közülük. Többek között belterületi útfelújításokat, energetikai korszerűsítéseket és helyi gazdaságfejlesztési programokat valósíthatnak meg a hazai önkormányzatok – derült ki a Széchenyi-terv Plusz pályázati információs portál adataiból.
Bár a partnerségi megállapodás aláírása még várat magára, a hazai intézményrendszer az uniós viták ellenére sem állt le, február óta több százmilliárd forint talált gazdára a korábbi települési operatív program folytatásában, a TOP Pluszban.
A legnagyobb összegeket a megyei foglalkoztatási paktumokra, az útfelújításokra, valamint az élhető településekre osztották ki. Az új uniós költségvetési ciklus 12 TOP programjában egy februári kormányhatározat szerint a hazai társfinanszírozással együtt 1837 milliárd forint jut a települések fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására, a végső összeg viszont akár még nagyobb is lehet, mivel a jogszabály megjelenése idején 350 forintos euróárfolyammal számolt a kormány.
Folyamatosan jelenhetnek meg az új pályázatok
Nem akasztja meg az uniós források körüli huzavona az új ciklus pályázatainak lebonyolítását – erről beszélt a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke, amit azzal indokolt, hogy a kormány továbbra is megelőlegezi az egyes projektek finanszírozását, tehát a kifizetések csúszása szerinte nem okozhat olyan fennakadást, mint az előző hétéves ciklus lezárása után, amikor az új pályázatok egy ideig még nem indultak el.
Jelezte, hogy a vállalkozások számára egyszerűbb a helyzet, a Ginop Pluszban már február–márciusban megjelenhetnek a legújabb kiírások, sőt, akár nyerteseket is hirdethetnek. Az önkormányzatok és az állami szervek esetén viszont szinte biztosan hosszabb lesz az átfutási idő, főleg most, amikor minden szereplő egy kicsit jobban oda fog figyelni a közbeszerzések lebonyolítására.
Sokkal jobban kell versenyeztetni a kivitelezést, ami lassíthatja a folyamatot, de ez minden magyarnak az érdeke
– hangsúlyozta a szakember, aki nemrégiben bekerült az Integritás Hatóság mellett működő Antikorrupciós Munkacsoportba.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a készülő beruházási kerettörvény az ígéretek szerint érvénytelennek fogja nyilvánítani azokat a közbeszerzéseket, ahol pusztán egyetlen ajánlattevő van, ami az adófizetők szempontjából érthető, az önkormányzatok számára azonban már nehezebb kérdés, főleg ott, ahol korábban is gond volt a pályázók hiánya.
Essősy Zsombor arról is beszélt, hogy annyival jobb a helyzet a 2014–2020-as ciklus elindulása óta, hogy most nincs érdemi változás a közreműködő szervezetekben, ahol szerinte nagy tapasztalat alakult ki az elmúlt években.
Élhető települések, belterületi útfejlesztések vihetik a prímet
Az első felhívások tavaly ősszel jelentek meg a TOP Pluszban, a programok közül kiemelkedik az úgynevezett élhető települések fejlesztését támogatni hivatott TOP Plusz-1.2.1 felhívás, amelyben a megjelenéskor az összes elszámolható költség alapján 138,97 milliárd forint vált elérhetővé. De további mintegy 50-50 milliárd forint jut önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére (TOP Plusz-2.1.1), megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködésekre (TOP Plusz-3.1.1), helyi és térségi turizmusfejlesztésre (TOP Plusz-1.1.3), illetve belterületi utak fejlesztésére (TOP Plusz-1.2.3).
