Aláírta a kormány nevében a nemzeti helyreállítási tervvel kapcsolatos megállapodást Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A tárcavezető a Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar operatív programokat, és a partnerségi megállapodás szövegét, amelynek következtében elhárult az akadály az uniós források elől, hiszen minden megállapodást aláírt a kormány az Európai Bizottsággal. 

20221111 BudapestNavracsics Tibor területfejlesztési miniszter
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

Ezáltal lehetővé válik, hogy körülbelül 130 milliárd forintnyi előleg megérkezzen, a kormány megkezdje a pályázatok kiírását és elindítsa azokat a fejlesztéseket, amelyeket az uniós forrásokkal támogatni tudnak. 

Navracsics az eredményt megköszönte munkatársainak és azoknak, akik segítették a munkájukat, illetve azoknak is, akik kritizálták Magyarországot, a programjainkat, mert szerinte ezzel csak ébren tartották bennük a teljesítményvágyat. 

Akik támogattak és segítettek, ők nélkülözhetetlenek voltak, akik bíráltak, ők pedig ösztönöztek minket a jobb teljesítményre 

– mondta a miniszter. 

Közben az Európai Bizottság is kiadott egy közleményt az ügyben, amelyben megerősítették, hogy elfogadták a Magyarországgal kötött – a helyreállítási tervhez és a jogállamisági feltételrendszerhez kötődő, 2021–2027 között érvényes kohéziós politikára vonatkozó – partnerségi megállapodást. A megállapodás részeként az igazgatási kapacitás, az átláthatóság és a korrupció megelőzésének megerősítése mellett éghajlatvédelmi, valamint digitális átállást segítő beruházásokat finanszíroznak.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó csaknem 22 milliárd euró (mintegy 9000 milliárd forint) értékű megállapodás segíteni fogja az országot az olyan közös uniós prioritások végrehajtásában, mint a kiegyensúlyozott területfejlesztés, valamint a méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállás, miközben támogatja az innovatív és inkluzív szociális piacgazdaságot

 – közölte az uniós bizottság.

Közölték, a kohéziós politikai és belügyi programok végrehajtásához a tagállamoknak az Alapjogi Chartájával összhangban megfogalmazott feltételeknek kell megfelelniük. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország elkötelezett az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos hiányosságok orvoslása mellett, mivel a helyreállítási terve az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó reformokat tartalmaz. A vonatkozó feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha hazánk meghozta az igazságszolgáltatással kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyekre az ország helyreállítási tervében kötelezettséget vállalt – írták.

Az uniós bizottság úgy véli, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok konkrét és közvetlen hatást gyakorolnak a chartának való megfelelésre három kohéziós program, illetve a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap egyes célkitűzéseinek végrehajtásakor. Ezen okok miatt Magyarország e programok vonatkozó részei tekintetében jelenleg nem teljesíti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt feltételeket. A bizottság nyitott a további párbeszédre hazánkkal, és készen áll a szoros együttműködésre – tették hozzá. 

A kohéziós és belügyi alapokra alkalmazni szükséges szabályok értelmében a feltételek teljesítésének elmulasztása esetén az uniós bizottság nem térítheti vissza az érintett kiadásokat, a technikai segítségnyújtás és a feljogosító feltételek teljesítése céljából benyújtott kiadások kivételével. Az alkalmazandó szabályokkal összhangban valamely feljogosító feltételnek való megfelelés elmulasztása nem vonja maga után az előfinanszírozás kifizetésének felfüggesztését – emelték ki. 

Emlékeztettek: 

az Európai Unió Tanácsa a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján végrehajtási határozatot fogadott el Magyarország tekintetében.

 Ez intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy megvédje az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek sérelmével szemben a közbeszerzés, az ügyészségi eljárás és a korrupcióval szembeni küzdelem terén. Ezen intézkedések közé tartozik három operatív kohéziós program költségvetési kötelezettségvállalásainak felfüggesztése. A végrehajtási határozatban elfogadott intézkedések ideiglenesek, és azokat a tanács a bizottság javaslata alapján megszüntetheti anélkül, hogy az ország uniós támogatástól esne el, amennyiben a helyzetet két éven belül teljes mértékben orvosolják – írták. A partnerségi megállapodás részleteit ismertetve közölték, Magyarország 6,7 milliárd eurót fektet be a köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítására és a megújuló energiaforrásokból való energiatermelés növelésére. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokat céloz, amelyek támogatják a kibocsátás 10 százalékos csökkentését Magyarországon. Az uniós alapok a kis- és közepes vállalkozások gazdasági diverzifikációját is támogatni fogják, például az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás és innováció révén. A kutatási és innovációs teljesítmény javítása érdekében Magyarország 1,5 milliárd eurót fektet infrastrukturális és kutatási programokba.

A Kohéziós Alap 1,7 milliárd euróval segíti majd egyebek mellett az ország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasúti törzshálózatában.

 Mintegy 5,3 milliárd euróval járulnak hozzá a munkaerőpiaci feltételek javításához, a minőségi oktatáshoz és a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák integrációjához. Csaknem 1,8 milliárd euróval járul hozzá a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférés biztosításához az egész országban azáltal, hogy finanszírozást biztosít a tanári szakma vonzóbbá tételéhez. Az alapok javítják a szegregált területeken élők lakhatási, élet- és egészségügyi körülményeit is – írták.