Minden jel arra utal, hogy Brüsszelben az állandó képviselők egyezségre jutottak a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban, így „minden olyan célunk megvalósult, amelyet júniusban kitűztünk”, vagyis december 31-ig sikerült tető alá hozni az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodásokat, amelyeket napokon belül alá is írhatnak – közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
A helyreállítási terv keretében 2300 milliárd forintról beszélhetünk, amely a döntés nyomán elérhetővé válik számunkra. A miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette: a helyreállítási források körülbelül 48 százalékát olyan projektek finanszírozására fordítják majd, amelyek a klímapolitikai célok elérését teszik lehetővé. További 30 százalék pedig a digitális infrastruktúra fejlesztésére megy majd.
A másik, a 2021–2027-es uniós ciklusra szóló partnerségi megállapodás aláírásához – amely Gulyás szerint akár holnap is megtörténhetne – kötött operatív programok esetében 14 ezermilliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig a magyar társfinanszírozással együtt.
Ebből az összegből mintegy 4 ezermilliárdot – agrárcélokra – már jóvá is hagyott az Európai Bizottság.
Mikor jönnek az
A teljesítési menetrendet firtató kérdésre Navracsics Tibor közölte: a menetrendről még szeptemberben megállapodott Budapest és Brüsszel. Ennek utolsó állomása 2023 márciusának végére tehető, amikor az Országgyűlésnek el kell fogadnia még egy kétharmados törvénycsomagot. Így
akár már április–májusban elképzelhető a források egy részére most még vonatkozó felfüggesztés megszüntetése.
A területfejlesztési miniszter az utófinanszírozási rendszer miatt másodlagos kérdésnek nevezte, hogy konkrétan mikor érkeznek az uniós pénzek. Azt azonban jelezte, hogy terveik szerint március végéig 25 új pályázati felhívást jelentetnek meg a helyreállítási program terhére.
Arra a kérdésre, hogy az igazságszolgáltatási reformon kívül van-e más elvárása Brüsszelnek, Navracsics nemmel válaszolt, Gulyás Gergely pedig megjegyezte, hogy ez a téma is csak a helyreállítási tervvel van összekötve, a kohéziós forrásokra nincs kihatása.
Globális Ukrajna, pedagógusbérek
A globális minimumadó ügyében a miniszterek kiemelték, mint arról a Világgazdaság is beszámolt , hogy az Európai Bizottság az általános adóterhelést veszi figyelembe e tekintetben, amelybe – az alapul vett társasági mellett – beleszámít az iparűzési adó is, így
a globális minimumadóhoz való csatlakozás semmiféle adóemelést nem jelent.
Az Ukrajnának szánt uniós támogatás ügyében Gulyás Gergely arra hívta fel a figyelmet: a megszületett kompromisszum lényege, hogy újabb további közös hitelfelvételre nem kerül sor, a közös uniós költségvetésből adnak pénzt a tagállamok a háború sújtotta Ukrajnának.
A sajtótájékoztatón felmerült a korábban az EU-s pénzekhez kötött pedagógusbér-emelés kérdése is, amellyel kapcsolatban a Miniszterelnökség vezetője világossá tette:
Ahogy lesz uniós pénz, attól a pillanattól kezdve a tanárbéremelés megvalósul.
Ha január elsejétől hozzáférünk, akkor már akkortól – nyomatékosította Gulyás Gerely, hozzátéve: ma úgy tűnik, nincs akadálya, hogy Magyarország hozzáférjen a forrásokhoz.
Az uniós nagykövetek hétfő este – mint arról a VG is beszámolt – jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet, a javaslatcsomagról a cseh uniós elnökség tájékoztatása szerint megegyezés született, és ha ezt megerősítik a résztvevők, már aligha valószínű, hogy az állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozóján megfeneklik.
NATO-bővítés
A Miniszterelnökség vezetőjétől azt is megkérdezték a tájékoztatón, hogy mikor várható Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának magyar ratifikációja. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy a tavaszi ülésszak elején várható a parlamenti tárgyalás. Mivel az első parlamenti ülés 2023-ban február 20-án várható, akkor kezdődhet meg a ratifikáció megvitatása, rendes eljárásban.
Finnország és Svédország NATO-integrációjához már csak Magyarország és Törökország jóváhagyása szükséges a katonai szövetség tagállamai közül.